Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 6. szám - Oppel Imre: "A művészi alkotások ismertetése" tanításának módszere
f Oppel Imre: A művészi alkotások tanításának módszere. 135 hasonlítása.) 3. A festészet fejlődése az őskortól a trecentóig... Giottóval bezárólag. Az első iskolai dolgozat címe ,,Michelangelo“ volt. Az eredménnyel mindkét esetben meg voltam elégedve. Az által, hogy a legjelesebbeknek megengedtem dolgozataiknak a Benczúrkor vetítettképes előadásain való felolvasását, sok tanuló ambícióját sikerült még jobban felkelteni. Azóta még két dolgozatot készítettem. Az otthoni volt: renaissance építészet“, „A renaissance szobrászat", illetőleg ,,A renaissance festészet“ hármas tétele. Iskolai dolgozatot ,,Bernini Dávidja és a barokk szobrászat“ címmel írták a tanulók. Szóbeli feleltetésre csak az ismétlések alkalmával kerül a sor. Természetesen szintén kézbe adott, vagy falra vetített képek alapján. Nagyon fontosnak tartom a múzeumok látogatását, mégpedig nemcsak tömeges, osztálykirándulás módján, hanem önállóan is. Egyik főcélja t. i. a tantárgy tanításának, hogy szerzett művészettörténeti ismeretei alapján kiki önállóan tudja majd élvezni a művészeti alkotásokat és önálló véleményt tudjon majd alkotni magának a látottakról. Ezt az önálló tanulmányozást teszi lehetővé a nevemet viselő úgynevezett ,,Oppel-akció“. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete által kibocsátott Ifjúsági Igazolványok tulajdonosa az 1 és 2 pengős belépődíjakkal rendezett műtárlatokat csekély 10—20 fillérért látogathatja. Akármilyen fontos is a múzeumlátogatás, mégis lehetetlenség lenne megkövetelni a diákságtól —különösen a mai drága világban —, hogy 1—2 pengőt fizessen a Műcsarnok, az Ernszt-Múzeum, a Nemzeti Szalon, vagy egyéb kiállítás megtekintéséért! Tíz-húsz fillére azonban még mindig akad mindegyik tanulónak saját műveltségének továbbfejlesztésére, iskolai tanulmányainak kiegészítésére. Akinek még ennyije sincs, annak megfizeti a Benczúr-kör! Nevezetesebb kiállításokat — egészen olcsó beléptidíjak mellett, vagy ha lehet, ingyenesen — kötelező osztálykirándulás formájában tekintünk meg. Ilyenekre azonban főkép majd tavasszal fog sor kerülni, ha már átfutottunk egyszer az egész anyagon, és lesz már egy kis áttekintésünk. Ami az egyes órákon adott tanári magyarázatokat illeti, csak újból kijelenthetem, hogy nem művészettörténetet adunk pontos évszámokkal, az összes iskolák felsorolásával, hanem képszemléletet. Hisztorikumot csak annyit, amennyi a megértéshez, vagy ami a legfontosabb, az összehasonlításhoz feltétlenül szükséges. így pl. Correggio drezdai ,,Szent éj “-ének tárgyalásánál rámutattam Lionardo sfumato-jára és chiaroscuro-jára. Raffaellel való Összehasonlításánál pedig, hogy soha arcképet nem festett, hogy a vallásos tárgyakat nem áhítatkeltés céljából ábrázolja, mint Raffael, hanem a köznapi élet eseményeiként állítja be, éppen ezért Madonnáit — Raffaeltől eltérőleg — fökép mint gyermekét szoptató anyát ábrá
