Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 1. szám - Burián László: Imádságra nevelés a vallástanításban

Hurián László : Imádságra nevelés a vallástanításban 7 a vallástanárnak alkalmazkodnia kell növendékeinek lelki világához. Ismernie kell alaposan a gyermek- és ifjúkor lélektanát. Az alsó osztályokban a hit elvont tételei és a gyermek világa között meg kell találnia a kapcsoló pontokat, jelképeket kell alkalmaznia, hogy a gyermek figyelmét leköthesse, hogy az imádság már ismertetett fel­tételét a figyelemnek a belsőre való összpontosítását elérhesse. Az iskola feladata, hogy felébressze a gyermek lelkében Isten jelenlétének érzését. A természet világának erősebb hatásait : az égi­­háborút, a földrengést, árvizet, jégverést, betegséget, halált úgy mutathatjuk be, mint ellenállhatatlan erőket, melyeknek még a XX. század hatalmas technikai csodákat felfedező embere sem tud ellent­­állani. Rámutatunk a lelkiismeret hatalmára s az ott megszólaló isteni hangra. A társasösztön alapján felhívjuk a figyelmet Istenre, az örökké hűséges Barátra. Ilyen módon már a gyermeket ránevelhet­jük arra, hogy imádságában Isten jelenlétét érezze. A serdülőkorban már a természet szeretete és csodálata is fel­ébred, ekkor ez is nagyszerű kapcsoló pont arra, hogy az ifjúban Isten jelenlétének érzését (felébreszthessük) megerősíthessük. Vor­werk Dietrich munkájában elmondja, hogy ö mint ifjú nagyon szere­tett az erdők és hegyek magányában sétálni, s ilyen alkalmakkor hol a bibliáját olvasta, hol a természet szépségében gyönyörködött. Ezek voltak számára a legemelkedettebb áhítat órái. Az imádságra nevelés általános alapelveinek ismertetése után lássuk, hogy miképpen valósíthatjuk meg az egyes osztályok vallás­­tanítási anyagával összhangban feladatunkat. Az első osztályban az ószövetségi kijelentés történetével kap­csolatban van arra bőven alkalom, hogy az Ószövetség nagy imád­­kozóit megfelelő helyzetkép adása és hangulatfestés mellett meg­ismertessük. Ábrahámnak, Mózesnek, Debórának, Gedeonnak, Dávid­nak, Salamonnak, Jóbnak, Ézsaiásnak imádságait. Ezek megismer­tetése közben bőven nyílik alkalom az imádságról való beszélgetésre. Ezekben a beszélgetésekben tisztázhatjuk a gyermek összes imád­ságra vonatkozó kérdését. A második osztály tananyaga különösen jó alkalmat szolgáltat az imádságra nevelésre. Jézus élete történetében azokat a részeket még részletesebben fel kell dolgoznunk, melyek Jézus imaéletére vonatkoznak. így például megvizsgálhatjuk, hogy milyen alkalmak­kor imádkozott Jézus. Élete nagy eseményei előtt vagy ezek bekövet­kezése pillanatában ; megkeresztelésekor, az apostolok választása előtt, megdicsőülése előtt, Getsenránékert előtt és alatt, a keresztfán, csodatételei előtt, tanítványaiért, elkövetkező idők keresztyénéiért, a feltámadott Jézus is esedezik egyesekért. A hamis bíró és az özvegy­ről szóló példázat mellett ismertetjük az éjfélkor érkező barát példá­zatát is (Luk. ev. 11 : 5—9. v.). A felsorolt anyag keretében nagyon sokat tehetünk az imádságra nevelés érdekében. A harmadik osztályos anyagban az ott tanított nagy vallásos személyiségek egyikének vagy másikának imádságát ismertetjük

Next

/
Thumbnails
Contents