Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 6. szám - Dr. Augusztinovics Elemér: Jegyzetek a megújhodott irodalomtanításról
Dr. Augusztinovics Elemér: Jegyzetek a megújhodott irodalomtanításról. 127 tése, illetve a meglévő átdolgozása és az új érettségi vizsgálati utasítások és vizsgarendszer életbeléptetése. A felsorolt kérdések megoldása kívül esik a magyar tanárság hatáskörén, ezért feladata e téren csak az lehet, hogy kéréseit az ügy érdekében az illetékesek elé juttassa, és azoknak sürgős megvalósítását szorgalmazza. Ellenben minden hivatásának élő tanárnak vállalnia kell, és amint mindig vállalta, bizonyára most is szivvel-lélekkel vállalja is, a reáváró kötelességeket. Ez a munka most fárasztóbb, komolyabb és felelősségteljesebb. A magyar érzés, magyar ízlés, magyar életfelfogás, magyar életszemlélet kialakítása kétségtelenül sok új munkát ró a magyar tanárra, de nincsen olyan magyar tanár, aki a cél érdekében ne vállalná ezt a munkatöbbletet és nemes erőkifejtést. Kecskemét. Dr. Vetéssy Géza. Irodalom: Dr. Kerecsényi Dezső : Irodalmi nevelésünk időszerű kérdései. Prot. Tan. Szemle, 1937 nov. — Dr. Kerecsényi Dezső : A gimnáziumi új magyar tanterv elvi háttere OKTE Közi., 1938 május-jún. — Dr. Kerecséryi Dezső: Módszertani vázlat a gimnáziumi magyar nyelvi és irodalmi oktatáshoz. Prot. Tan. Szemle, 1938 jún. — Dr. Ruhmann Jenő : Az olvasmány felhasználása a magyar irodalomismeret tanításában. Prot. Tan. Szemle, 1939 május. — Dr. Hamvas Gyula : Időszerű gondolatok a középiskolai magyar nyelvi olvasmányok problematikájából. Prot. Tan. Szemle, 1940 márc. — Dr. Meggyes Ede: Irodalom és irodalomtörténet. Mátyásföldi egyesületi Corvin M. gimn. évkönyve, 1940—41. — Dr. Balassa László: A magyartanítás megújhodása felé. Budapest, 1941. Jegyzetek a megújhodott irodalomtanításról. Az 1934 : XI. te.-el megteremtett és ezidőszerint is érvényben levő tanterv, a hozzáfűzött Általános és Részletes Utasítások középiskoláink egész tanítási menetét átformálták. Az új tanterv most érkezik első szakaszának befejezéséhez. Nem árt, ha az utolsó esztendőben a tapasztalatokat közreadjuk a tanártársadalom okulására. Hátha születnek a megbeszélésekből megvalósítható ötletek is. Az kétségtelen, hogy a régi irodalomtanításnak vége. Ez nagyon helyes, hiszen nem vitás, hogy az a rendszer, amelyik adatok lexikális közlésére és azoknak beemlézésére fordítja a legtöbb gondot, nem találja meg a maga helyét abban a pedagógiai beállítottságban, amelynek lelkes hívei és munkát készséggel vállaló munkásai vagyunk magunk is. Ma irodalmat tanítunk, az irodalom élő erejét élményesítjük, és nem adattömeget közlünk, nem esztétikai és kritikai megjegyzéseket gyűjtünk és gyüjtetünk halomra, nem szakemberek aprólékos ismerettárához tartozó anyaggal gazdagítjuk (helyesebben : feleslegesen terheljük) tanulóink amúgy is túlterhelt emlékezetét, hanem az irodalom rendkívüli erejével formáljuk erkölcsi és szellemi téren a tanulók lelki világát.