Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 6. szám - Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv és irodalom korszerű tanításának legfontosabb kérdései

126 Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv korszeiü tanításának kérdései. könyvíró. Az itt szereplő megállapítások legnagyobb része tulajdon­kép csak összegezése volna a nyolc év alatt tanulmányozott irodalmi olvasmányok tanulságainak.“ (A magyar-tanítás megújhodása felé. Budapest, 1941. 90—91. 1.) Ez a józan középút az „irodalomtörténeti tankönyv“ és az „irodalmi olvasókönyv“ között biztosabb alapot nyújtana a nyolcévi magyar tanítást betetőző magyar érettségi felelethez, mely ha az élménygyökér nélkül tengődő ismerettömeget ki is selejteztük a tanításból, mégsem nélkülözheti azonban a legfontosabb elméleti adatok szilárd vázat adó alapépítményét. Mindaddig, míg ilyen tan­könyvünk nincs, addig nem lehet nélkülözni az egv-egy íróról szóló megbeszélések menetének és végeredményének bizonyos mértékben való írásos rögzítését, órán készült va.lamilyenfajta munkanapló „vezetését. Végül pedig, ami a legfontosabb és feltétlenül szükséges : az új érettségi utasításokat hozzá kell hangolni az újjászervezett magyar irodalmi oktatáshoz. Az új magyar érettségi formája többek véle­ménye szerint (Kerecsényi, Balassa László) nem lehet más, mint „szabad beszélgetés, colloquium“ egy-egy feladott íróról, írásműről. Ennek az új érettségi utasításnak számolnia kell azzal is, hogy a szövegmagyarázó módszeren alapuló tudás talán nem adható elő olyan folyamatosan, mint a betanult szöveg, de mélyebb és értéke­sebb. Maguk az Általános Utasítások is azt mondják : „Maga a tudás is lehet felszínen mozgó, szavakhoz tapadó, amely a betanult szavakkal könnyen felidézhető, s ezért esetleg megtévesztően tetszetős ered­ményt is mutat, és lehet a gondolatok összefüggésein épülő, mélyre­ható ismeret, amely éppen a lelki hatások gazdagsága miatt esetleg szavakban kevésbbé kifejezhető.“ (Ált. Ut. 138. 1.) Az Általános Utasítások szelleméhez igazodva az érettségi vizsgálaton adandó egyik tétel ilyen szabadformájú, tehát nem előre betanult szöveg­magyarázat, a másik tétel pedig összefoglaló lenne : pl. egy nagy író jelentősége, irodalmunk valamelyik korszakának jellemzése, vagy valamely behatóan tanulmányozott műfaj fejlődése. Az elmondottak alapján összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy az új Tantervben és Utasításokban megállapított módszeres követel­mények gyökeresen átalakították a magyar nyelv és irodalom közép­iskolai tanítását. Az átalakulás és az átalakulással velejáró, újonnan félmerült sok-sok kérdés nagy részben kielégítő és megnyugtató megoldása az évek folyamán már megtörtént. Az új tanítási rendszer bevezetése és az első hat és fél esztendő tapasztalatai azonban egyre sürgetőbben követelik még több megoldásra váró kérdés mielőbbi egyetemleges rendezését. így amilyen sürgős feladat a túlterhelés egyre erősebben jelentkező kérdésének a magyar nyelv és irodalom tanításában végrehajtandó csökkentése a tanítási anyag gyökeres megrostálásával, éppenolyan elkerülhetetlen a minimális heti óra­számnak a legnemzetibb tantárgy fontosságának megfelelő felemelése, a legfelsőbb fokon is minden igényt kielégítő, jó tankönyv szerkesz­

Next

/
Thumbnails
Contents