Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom

■

Hazai és külföldi irodalom.

117

még csak nem is érdes, nem is időszerűleg beállított, mégis lelkiismeretünkhöz talál minden sora.

Ha pedig valaki azt állítaná, hogy a fabulaírás könnyű mesterség, ám próbálja meg. Vagy a törvénnyel lesz dolga, vagy a betűszedőn kívül más nem olvassa könyvét. Dorosmai meséire hiába leselkedik a törvény paragrafusa, hiába sandít rájuk az időszerűség áskálódó gyanúja, nem talál okot arra, hogy tüzet kiáltson, pedig érzi, hogy nála ég, a szomszédban ég, mert mindegyik fabulában olyan önfeledten mesél az író, hogy kárhozatos cselekedetnek tartanók megháborítani a fabulaszerzőt, amikor erdőn-mezőn barangol és beszélget a Pacsirtával, a Farkassal, a Rókával, a Hiénával, óh dehogy : az Emberrel.

Ha olvasás közben lelkiismeretünk fel nem ébredne, látván a fabulák tükrében sok hitványságunkat, bizony azt hinnők, hogy Dorosmai csak gyermekmesékkel kedvesen elszórakoztat bennünket.

Akinek pedig kétsége volna, hogy a magyar fabulairodalomban hol keresse Dorosmai János helyét, olvassa egymás után Aesopus, Lafontaine, Péczely, Fáy, Bartóky meséit, meg az övéit : akkor megtalálja.

Még egy szót.

A könyv kiállításáról is meg kell emlékeznünk. Nincsen sok mondanivalónk. Alig lehet írónak hőbb vágya, mint az, hogy könyvét a Kner-nyomdában készítsék, ahol ez a könyv is készült.

Sopron. Csanádi/ Sándor*

kardeván Károly: Madách Imre: Az ember tragédiája. (A nógrádmegyei Madách-Társaság kiadása.)

I lálára kötelezte fenti társaság a művelt magyarságot azért, hogy Madách remekét szépkiállítású, olcsó kiadásban közrebocsátotta. Még nagyobb a hálánk azért, hogy Kardeván Károly jegyzeteit és magyarázatát tette így hozzáférhetővé. Régi Madách-kutató világos és tiszta értelmezése fekszik előttünk, ki sohasem akar belemagyarázni, hanem mindig a művet kívánja megértetni. Olyan világos az olvasó előtt minden a hatalmas alkotásban, ha ezeket a magyarázatokat olvassa. Sokszor egyéni felfogása mindig meggyőző, mert ő az igazi művelt olvasó mintaképe : nem bírálni, hanem megérteni kíván. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ez a kiadás tudományos szempontból is milyen hibátlan, hiszen Kardeván ismert tudós philologusunk. Mindenképpen hasznos ez újabb Madách-kiadás, hasznos a tudósnak, a művelt olvasónak, de elsőorban az iskolának. Növendékeink ennek útmutatása mellett igazán megértik a remeket, s megtanulják azt is, miképpen kell belehatolni valamely műremekbe. Mi pedig örömmel valljuk magunkénak Kardeván Károlyt, b. d.

Horváth Henrik : Középkori budai fejek. Budapest székesfőváros kiadása. 1941.

A Székesfőváros művészeti osztálya egyik legbuzgóbb, leglelkesebb munkásának utolsó, posthumus művét finom, ízléses kiállításban bocsátotta a nyilvánosság elé.

Az evangélikus Horváth Henriket életének javakorában, munkásságának delelőjén szólította el a halál, és még sokkal maradt adósunk. Egész életét, gazdag tudását, kiapadhatatlannak látszó munkaerejét a középkori magyar művészet tanulmányozására fordította, főleg pedig a középkori Pest-Buda művészetének szolgálatába állította be. Nehéz, hálátlannak látszó és mégis vonzó feladatra vállalkozott, hogy Pest-Buda viharos, változatos sorsának szétkallódott, megrongált művészeti emlékeit felkutassa, jelentőségüket megállapítsa, a hézagos leletekből középkori művészeti fejlődésünknek egységes képet lehetőleg helyreállítsa. Főérdeme, hogy magyar művészeti fejlődésünk legmagvarabb korszakát, a magyar középkort igyekezett életrekelteni és a jellegzetesen magyar vonásokat kiemelni.

Az építészeti emlékek után munkába vett szobrászati maradványoknál a feldolgozási nehézségek a tárgyak nagyobb törékenysége, könnyebb elkallódhatása folytán még fokozódtak. A szétszóródott, megviselt szobrászati töredékek legtöbbje a Halászbástya Kőemléktárába került; összefüggő emlé-