Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról

Dr. Philipp Kalman: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról. 81 gusok, másrészről írók (Fáy, Czuczor, Arany János és Hunfalvy Pál) és államférfiak (Széchenyi, Kossuth és Wesselényi) vettek részt a heves vitákban, amelyek az iskola célkitűzése körül forogtak, és amelyeknek eszmei tartalma az anya-, a magyar nyelvnek, a latinnak és a reáliáknak a jövő iskolájának tanrendszerében elfoglalandó, megállapítandó szerepére vonatkozott. A protestáns iskolák képviselői előljártak a harcban. Irányuk meg volt adva. Múltjuk kötelezte őket. Örökségük nyilvánvalóvá tette számukra, hogy helyüket a protestáns iskolák hagyományos kettős feladata határozza meg, amely a nemzeti lét és az európai haladás ismérveinek megerősítésében állott. Közülük kiemeljük a következőket. Tavaszy Lajos (Teichengräber), a pesti ev. gimnázium igazgatója a „Nemzeti nevelés“ c. művében azt mondja, hogy ,,aki az egész haza nevelésj lelkében fogja tudni növendékét nevelni, az lesz az igazi magyar nevelő“.1 Warga János, a nagykőrösi református gimnázium igazgatója, Arany János tanártársa „tan­tervét. szakítva a hagyománnyal, már egészen modern didaktikai elvek alapján építi fel“. És ugyancsak az aktuális gimnaziális rend­szerrel száll szembe, mikor „a humanisztikus és realisztikus ismere­teket kellő egyensúlyban tartja“ modern pedagógiai elgondolásában. (Érdekes megjegyezni, hogy ő volt az első pedagógusaink közül, aki a reálgimnáziumot elveti, „iskolai chimerának“ tartja. Még csak Vállas Antal akadémikus-matematikusnak a Tudományos Gyűjte­ményben tett megállapításai álljanak itten kiindulási pontunk meg­erősítéséül. A kor magyarságának mechanikai, kémiai, ipari ismereteit fogyatékosnak tartja. „Nálunk“ — mondja — „a classica literatúrán kívül alig van egyéb tárgy gimnáziumainkban, holott a külföldön a reális tárgyaknak is teret biztosítanak“ (1840).1 2 3 Talán elég lesz ízelítőül azokból a törekvésekből, amelyek protestáns szellemek kez­deményezésére protestáns iskolák célkitűzései között helyet kértek és kaptak. Az Eötvös—Trefort-féle középiskolai reformban a protestáns középiskolák hatása érvényesült, amikor a herbartiánus gimnázium­ban a magyar nemzeti tárgyak erős térfoglalását szemlélhettük, és a gimnázium mellett a reáliskola megszervezésére került sor. És nem hagyható megemlítés nélkül, hogy a középiskolának ez az átalakulása a kor szellemi nagyságainak, mint Trefortnak, Thaly Kálmánnak és társainak szívügye volt. A középiskolai reform — mint ismeretes — az 1883. XXX. te.-kel nem került nyugvópontra, ami természetesnek tetszik ama kettős feladat célkitűzése szempontjából is, amelyet a protestáns iskola hagyományos, sarkalatos törekvései előírnak. (A korral, a fejlődéssel járó követelmények fedték, erősítették azokat!) A reformkísérletek közül kiragadjuk, mint egyik legérdekesebbet és a protestáns iskola hagyományos szellemére valló, jellemző tünetet, az 1897-ben Sáros­1 Csighv Sándor : ,,A szabadságharc előtti kor pedagógiai törekvései“. 1936. 3 „Középiskolánk reformja". 1897. Sárospatak. Makláry—Rácz—ifj. Mitrovics Gyula. (Szavazat a tantervrevíziós ügyben.)

Next

/
Thumbnails
Contents