Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról
Dr. Philipp Kalman: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról. 81 gusok, másrészről írók (Fáy, Czuczor, Arany János és Hunfalvy Pál) és államférfiak (Széchenyi, Kossuth és Wesselényi) vettek részt a heves vitákban, amelyek az iskola célkitűzése körül forogtak, és amelyeknek eszmei tartalma az anya-, a magyar nyelvnek, a latinnak és a reáliáknak a jövő iskolájának tanrendszerében elfoglalandó, megállapítandó szerepére vonatkozott. A protestáns iskolák képviselői előljártak a harcban. Irányuk meg volt adva. Múltjuk kötelezte őket. Örökségük nyilvánvalóvá tette számukra, hogy helyüket a protestáns iskolák hagyományos kettős feladata határozza meg, amely a nemzeti lét és az európai haladás ismérveinek megerősítésében állott. Közülük kiemeljük a következőket. Tavaszy Lajos (Teichengräber), a pesti ev. gimnázium igazgatója a „Nemzeti nevelés“ c. művében azt mondja, hogy ,,aki az egész haza nevelésj lelkében fogja tudni növendékét nevelni, az lesz az igazi magyar nevelő“.1 Warga János, a nagykőrösi református gimnázium igazgatója, Arany János tanártársa „tantervét. szakítva a hagyománnyal, már egészen modern didaktikai elvek alapján építi fel“. És ugyancsak az aktuális gimnaziális rendszerrel száll szembe, mikor „a humanisztikus és realisztikus ismereteket kellő egyensúlyban tartja“ modern pedagógiai elgondolásában. (Érdekes megjegyezni, hogy ő volt az első pedagógusaink közül, aki a reálgimnáziumot elveti, „iskolai chimerának“ tartja. Még csak Vállas Antal akadémikus-matematikusnak a Tudományos Gyűjteményben tett megállapításai álljanak itten kiindulási pontunk megerősítéséül. A kor magyarságának mechanikai, kémiai, ipari ismereteit fogyatékosnak tartja. „Nálunk“ — mondja — „a classica literatúrán kívül alig van egyéb tárgy gimnáziumainkban, holott a külföldön a reális tárgyaknak is teret biztosítanak“ (1840).1 2 3 Talán elég lesz ízelítőül azokból a törekvésekből, amelyek protestáns szellemek kezdeményezésére protestáns iskolák célkitűzései között helyet kértek és kaptak. Az Eötvös—Trefort-féle középiskolai reformban a protestáns középiskolák hatása érvényesült, amikor a herbartiánus gimnáziumban a magyar nemzeti tárgyak erős térfoglalását szemlélhettük, és a gimnázium mellett a reáliskola megszervezésére került sor. És nem hagyható megemlítés nélkül, hogy a középiskolának ez az átalakulása a kor szellemi nagyságainak, mint Trefortnak, Thaly Kálmánnak és társainak szívügye volt. A középiskolai reform — mint ismeretes — az 1883. XXX. te.-kel nem került nyugvópontra, ami természetesnek tetszik ama kettős feladat célkitűzése szempontjából is, amelyet a protestáns iskola hagyományos, sarkalatos törekvései előírnak. (A korral, a fejlődéssel járó követelmények fedték, erősítették azokat!) A reformkísérletek közül kiragadjuk, mint egyik legérdekesebbet és a protestáns iskola hagyományos szellemére valló, jellemző tünetet, az 1897-ben Sáros1 Csighv Sándor : ,,A szabadságharc előtti kor pedagógiai törekvései“. 1936. 3 „Középiskolánk reformja". 1897. Sárospatak. Makláry—Rácz—ifj. Mitrovics Gyula. (Szavazat a tantervrevíziós ügyben.)
