Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról

Dr. Philipp Kálmán : A magyar protestáns tanár hivatástudatáról. 79

dől el. A költők és írók nevét szárnyra kapja a hír, és meghordozza sokszor országokon és világrészeken át.

Mindezek hősök és az emberiség nagy szellemei, de a lélek abszolút értékével mérve nagyobbak azok, akiket az eszme szolgálatában nem a külvilág zaja tart meg, hanem a lélek csendje, amelyben úgy születik meg a jellem acélos szorításában a tett, mint a föld méhében évezredek csendjében a gyémánt.

A magyar lélek mélységeiben így született meg Körösi Csorna Sándor.

Sopron. Csanády Sándor.

Á magyar protestáns tanár hivatástudatáról.

Az az előadás, amely a legutóbbi protestáns napok alatt elhangzott, és a biblia pedagógiai erejét a magyar prot. tanári hivatástudat lényeges alkotó eleméül állította oda, mély hatással volt a jelenlévő prot. tanárokra.1 És e hatás legértékesebb része abban állott, hogy felébresztette bennük azt a nemes vágyat, hogy a magyar prot. tanári hivatástudat egyéb alkotó elemeivel is foglalkozzanak. Elsősorban azzal, amely a hit erőforrása mellé a nemzet erőforrását állítja, a vallási szempontok mellett a nemzeti szempontok értékes hatását érezteti. A prot. iskola, amidőn a bibliából indul ki, helyesen ahhoz tér vissza, a nemzeti erőforrásokat, a nemzeti nyelvet karolja fel, ami lehetővé tette, hogy a tudomány vívmányait megértesse, ismertesse, az aktuális európai viszonyok iránt az érdeklődést minél szélesebb mederben felkeltse. A vallás terjesztésével ekkép a tudomány, az európai kultúra terjesztése járt. Mindez a nemzet nyelvén történt, a nemzeti lélek szemlélődésén keresztül. Azok a kultúrközpontok, prot. iskolák, amelyek az erdélyi fejedelmek bőkezűsége révén működhettek, a magyar tudományosság megalapozói, terjesztői voltak. Mégpedig az olyan értelemben vett tudományosságnak, mely minden alkotásnál, minden eredmény megállapításánál a magyar elme alkotóképességének erejét éreztette. Hogy ez a munka milyen értékűnek bizonyult, azt a leghívebben a külföldről behívott tudós tekintélyek vallomásai igazolják, amelyek a magyar szellem inspiráló tevékenységének elismerésében éppen nem fukarkodtak. Az a szellem, az az erőkifejtés, amelyek a XVI. és XVII. századbeli prot. iskolákat jellemezték, szabályozzák, irányítják ezidőktől fogva a prot. iskolákat, kollégiumokat és líceumokat munkájukban. Érdemes és meg is kell állapodnunk e szellem és erőkifejtés taglalásánál, am°lvek a magyar protestáns tanár hivatástudatának erősítését szolgálták, de azon túl a nemzet kulturális elhivatottságának alapját vetették meg.

1 Dr. Bessenyei Lajos „A magyar protestáns tanári hivatástudat és a biblia“. 1941 október hó.