Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 7. szám - Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban
174 Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban. A legújabb kor gazdaságtörténete c. pompás összefoglaló munkáját,, amit sárospataki szaktársam, Orbán István is nagy haszonnal forgat.. Többen két óra helyett heti három órát javasolnának. Kétségtelen, hogy — amint Sárospatak is megjegyzi — több gyakorlatiasságot és szemléltetést lehetne belevinni a munkába. Ezt pedig a tárgy természete megkívánja. Magam is csak két tanulmányi kirándulást tudtam eddig délelőttre beiktatni, a többit délutánra voltam kénytelen tenni. Az anyag módosítása azonban két óra mellett sem okozna túlterhelést, mert a dr. Horn József-féle tankönyv — melyet az iskolák nagy többsége használ — jelen alakjában kétharmad részére csökkenthető ; helyébe kerülhetne a társadalomtudományi rész. Ha terjedelemben nem is lenne a kettő között egyensúly, a változtatás kétségkívül a tananyag belső értékének a gyarapodását szolgálná. IV. Tárgyunk gimnáziumi tanításának értéke és haszna. Szükséges azonban, hogy az anyagcsökkentés az eddigi keretek megtartása mellett e keretek szűkítésével, nem pedig egyik-másik rész elhagyásával történjék. Mindenik résznek megvan u. i. pedagógiai vagy didaktikai szempontból a maga éitéke és fontossága. Az alapismeretek, a javak termelése, forgalma, a mai közgazdasági élet kialakulása és rendszere, a jövedelmek alakulása, a nemzetközi kereskedelem, a szabadforgalmi gazdaság korlátozásai, végül az államháztartásiam ismeretekkel való foglalkozás elsősorban is gyarapítja a tanuló ismereteit. A mindennapi életben vagy előző tanulmányaiban szerzett részletismereteit most tudatosítjuk, kiegészítjük, rendszerezzük: ezzel a tanuló értelmi nevelését szolgáljuk. A középiskolában eddig teljesen elhanyagolt fontos gyakorlati ismeretek tervszerű tanítása hézagpótló, becses munka. Gondoljunk csak arra, hogy hány ú. n. intelligens ember van ma is, aki nincs tisztában a tőzsde, monopólium, kartell, tröszt, konszern, valuta, deviza, kliring, kereskedelmi és fizetési mérleg, hitelszövetkezet, részvény- társaság stb. fogalmával, pedig az újságban vagy a rádióban naponként találkozik velük. Az első néhány óra természetesen tájékozódással telik el: nem egyformán könnyen sikerül ez mindenkinek, ami érthető is, hiszen a gimnáziumi tanuló mégiscsak idegen világ ösvényeit tapossa. Általában nehézségekről számol be dr. Benda Kálmán, budapesti kartárs, a következőkben : ,,A gimnáziumok VI. osztályában tanított gazdaságtani ismereteket nagyon hasznosnak és szükségesnek találom. Éppen az a körülmény, hogy a diákok általában nagyon nehezen illeszkednek bele a tárgy gondolatmenetébe, s még nehezebben élik bele magukat a gazdasági gondolkozásba, bizonyítja, hogy gimnáziumi nevelésünk túlságosan elhumanizálódott, a való élet sok kérdésétől annyira elszakadt, hogy a vele való foglalkozás is megerőltetést jelent.“ De már Hódmezővásárhelyen ellenkező a helyzet.
