Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 7. szám - Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban
Sípos Mária : A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban. 175 „A gazdaságtan tanítását — olvassuk dr. Körtvélyessy László sorait — feltétlenül szükségesnek tartom. Fogalmat nyújt sok olyan dologról, amelyet a mindennapi életben hall, illetve az újságokból olvas a tanuló és nincs róla tiszta képe (Fizető eszközökkel való visszaélés stb.). Hogy mennyire fontos és érdemes tanítani leányiskolában is, mutatja az, hogy egy-egy gondolat parázs vitatkozást vált ki a tanulók között. Több ilyen vita eldöntésére fordultak már hozzám. A gazdaságtan ú. n. ,,könnyű“ tárgyakhoz számít a diákok között, véleményem szerint nemcsak ezért szeretik, hanem azért is, mert a tanuló nem a száraz tanulást, hanem a mindennapi életet látja benne, tehát mindjárt kézzelfogható eredményt kap. Ma, mikor hangoztatjuk a szabad pályákon való elhelyezkedést, feltétlen szükség van arra, hogy a szakirányú iskolák mellett a gimnáziumok is foglalkozzanak ilyen tárggyal.“ Körülbelül ezeket tapasztaltam én is : a tanulók hamar átestek a kezdet nehézségein, és elméleti ismereteikre mindjárt szívesen keresték a gyakorlati bizonyítékokat. Pl. a javak, gazdálkodás, gazdagság körében sohasem fukarkodtak a példagyüjtés munkájával. Később pedig konkrét adottságból indulva ki, már lelkesen kutatták a jelenségekben mutatkozó megkülönböztető, vagy közös vonásokat, okokat és következményeket, és vetélkedve állapították meg a törvényszerűségeket és szabályokat. Pl. Adva van Tóth Péter városi kertész és Fekete Júlia tanítónő. Cél: ,,A munka mint a termelés egyik tényezője. Megoldás : Ismert anyag : a természet és a tőke, mint a termelés tényezői. Kérdés, mivel vesz részt a kertész és a tanítónő a termelésben? Munkájával. Miért dolgozik mindegyik? Megélhetéséért. Ez a gazdasági munka. Milyen természetű erőkifejtést kíván a kertész és milyet a tanítónő munkája? Itt beszélünk a testi és szellemi munkáról, azután rátérhetünk annak a megbeszélésére, hogy minek tekintheti a munkát a boltiszolga, favágó, utcaseprő és minek kell, hogy tekintse Fekete Júlia? Lelki felfogás szerint: robotnak és hivatásnak. A gazdasági munka, ha az egyén robotnak érzi, röghöz köt; mint hivatás felemel, életünknek eszmei tartalmat ad. Idézzük az ismert szavakat: A munka nemesít. Beszélünk az eredményes munka feltételeiről, a) munkabírás. Számba- vesszük a külső és belső tényezőit, tekintettel a lelki felfogás szerinti kétféle jellegű munkára ; b) munkakészség : itt is beszélünk a külső és belső tényezőkről, különös tekintettel a nevelés szerepére. Feladat : Mi a cserkészüdvözlet tartalma? Kifejti egy cserkész. Vagy : A jó és rossz munka egyéni és nemzetgazdasági hatása (fenti személyek vagy mások alapján). Anyragi és erkölcsi. Mindkettőt kifejtjük. Egy-egy ilyen óra — amilyen pedig elég gyrakran előfordul — valóságos szellemi osztályküzdelem. Sok-sok derűs perce volt az ilyen szellemi tornának : számtalan esetben megtapsolták azt, aki a szabályalkotásban a végső szót — esetleg kiizzadta. Néha percekig tartó feszült légkörben hajszoltak egyetlen megfelelő szót v. kifejezést, de aztán diadalmasan ragyogott a tekintetük, ha sikerült azt megtalálni.
