Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Dr. Garai József: A szelekció és a líceum
7<S Dr. (iarai József : A szelekció és a líceum. kedés kissé megnehezíti, és alkalmat ad arra, hogy egyik intézet a másiktól növendékeket „halásszon“. Az osztály vizsgálatoknak a Rendtartás által előírt formája viszont a szelekciót szolgálja. Az eddigi tanítóképzőintézeti osztályvizsgálatokon ugyanis az illető osztályban tanító összes tanár résztvett, szavazati joggal bírt, a mi a szelekciót nehezebbé tette. A líceumban pedig kéttagú bizottság előtt folyik a vizsgálat. A bizottság egyik tagja az illető tárgy tanára, a másik az igazgató, illetőleg a testület által kijelölt tanár, az egyúttal elnököl is. így lehetővé válik a szakemberek vagy legalább is a rokontárgyak tanárai előtt folyó vizsgálat, ami tárgyilagosabb szelekciót eredményezhet. A líceumi érettségi vizsgálatnak is majd olyannak kell lennie, hogy líceumi érettségi bizonyítványt csak az nyerhessen, aki azt tényleg meg is érdemli. A Rendtartás szerint líceumban magántanuló nem vizsgázhat. Viszont a gimnáziumból és más középiskolából különbözeti vizsgálattal a líceum megfelelő magasabb osztályába lehet lépni. Ez intézkedést megemlítjük ; e részről a szelekciót, annak helyes kivitelét semmiféle körülmény nem gátolja. Nem kell félnünk attól, hogy a gimnázium magántanulóin líceumban a gyengébbek közé fognak tartozni. Hiszen mindenki előtt világos a gimnázium magánvizsgálatainak nehézsége, valamint ezzel kapcsolatban az, hogy a leggyengébbek ilyen szelektáló rostán úgysem esnek át. Más szakiskolákban, amelyekből a líceumba esetleg jönnek növendékek, a magánvizsgálatok épúgy nincsenek megengedve, mint a líceumban. Továbbá az is világos, hogy az ily módon a líceumba került növendékek száma aránylag csekély lesz. A gimnázium elméleti jellegű iskolatípus, a líceum gyakorlati. Aki a dolgok mélyére akar nézni, annak feltétlenül kell, hogy e kérdés felvetődjék : mi különbség van az elmélet és a gyakorlat között? E kérdésre adott felelettől függ azután az is, hogy mennyiben Jogosult egy iskolaszervezetben középfokon különösen e kettőt széjjelválasztani és külön iskolatípussal ellátni. Van-e egyáltalán valamelyiknek felsőbb- sége a másik felett, és ha van, akkor melyiknek? Mind oly kérdések ezek, amelyek részletes fejtegetés tárgyául szolgálhatnának, amelyek azonban tárgyunktól messzire vezetnének. Iskolarendszerünk az elméleti ismeretek elsőbbségén épült fel, és ehhez igen mély és elsőrendű szociális és nemzeti érdekek vezetnek. Aki azonban az elméleti ismeretek halmazával megbirkózni nem tud, abból még mindig lehet jó gyakorlati ember. Ily szempontok tették szükségessé a gyakorlati irányú középiskolák és így a líceum megalkotását is. A szelekció mikéntjénél e körülmény sem hanyagolható el. Végezetül még egy szepmontot. Ha az elmúlt tanévek líceumi Évkönyveit áttanulmányozzuk, akkor világos feleletet kaphatunk arra is, hogy mily tanulmányi előmenetelű tanulókból kellett a líceumoknak szelektálni. És akkor még jobban láthatjuk az alkalmazandó szelekció nehézségét is.
