Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Dr. Garai József: A szelekció és a líceum
76 Dr. (tarai József : A szelekció és a líceum. látszanak. Az osztályozás javításának másik módja volna a tanulmányi eredménynek próbasorozattal való ellenőrzése. E téren többirányú kísérletek eredményei ismeretesek. Ily módszert ad Baranyai Erzsébet-^-Petrovay Ilona értekezéseiben is: Kísérlet az osztályozás tárgyiassá tételére. (Az első közlemény, mely a polgári leányiskola III. osztálya földrajz anyagából Amerikát dolgozza fel és a Cselekvés Iskolája II. évf. 7—8. sz. 305—317. o.-ain jelent meg, a második közlemény pedig az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolájának 1935—36. tanévi értesítője 46—75. oldalain, ahol Magyar- ország gazdasági földrajzát látjuk az előzőhöz hasonló módon feldolgozva.) Ily próbasorozatok összeállítása nagy gondot és körültekintést igényel. De ha az megfelelő módon sikerült, akkor — mint az eddigi kísérletek bizonyítják — igen jól felhasználhatók. Természetes, hogy nem gondolunk arra, hogy mindig ily próbákkal állapítsuk meg a tanulók tudását, azt azonban elismerjük, hogy a tanulmányi eredménynek időnként való ellenőrzésére igen alkalmasak. Állandó alkalmazásuknak útját állja már az a sarkalatos pedagógiai elv is, hogy az osztályozásnál tekintetbe kell venni a növendékek egyéniségét is. Aki azonban csak az egyéniséget veszi tekintetbe, az éppen úgy nem jár el helyesen, mint az, aki csak a tudásanyag mennyiségét nézi. Az osztályozásnak a felsorolt módon való módosítása közelebb visz bennünket a szelekció sikeres és helyes megoldásához is. Lelki- ismeretes osztályozás a lelkiismeretes szelekció alapja. A líceumi szelekció kérdését nézve pedig tekintetbe kell venni : 1. az iskola és a tanár anyagi jüggellenségét; 2. a nem állami líceumok speciális helyzetét ; 3. a benépesítés kérdésének megoldását; 4. a korhatár kérdését; 5. a Rendtartás egyes intézkedéseit ; 6. a vizsgálatokat; 7. a magántanulók ügyét. Az első pontra vonatkozólag megjegyezhetjük azt, hogy az iskola nem lehet anyagi vállalkozás. Elismerjük és tudjuk, hogy az iskola fenntartásában anyagi szempontok közrejátszanak, azonban valljuk azt is, hogy egy iskola nem lehet üzleti haszonnal záródó üzem. Nem akarjuk a tanár működését mindenben azonosítani a bíróéval, de egy hasonlat jut eszünkbe : a bíró is szelektál, a tanár is. A bíró a társadalomból szelektálja ki az oda nem való elemeket, a tanárnak ugyanezt kell tennie az iskolában. A tanár azonban nevel is, munkájának eredménye alakítja ki a közösség szellemi arculatát. Ezen okból, továbbá egyetemes nemzeti érdekből is szükségesnek látszik a tanár anyagi függetlenségének biztosítása. A nem állami líceumok sajátságos helyet foglalnak el iskolaszervezetünkben. A líceumok száma ugyanis — mint tudjuk korlátozva nincsen. Nem így áll a helyzet az Akadémiákkal. Ezek száma maximálva van. A kialakuló helyzet azt bizonyítja, hogy a leánylíceumokkal e téren nem igen lesz baj. A leánylíceumoknak nem létkérdése az, hogy akadémiával kapcsolatosak lesznek-e vagy sem. A női lélek sajátossága, a leánylíceumok speciális helyzete.
