Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 3. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi vs iskolai hírek. 71 Az egyesület szociálpolitikai szakosztálya február 1-én Budapesten értekezletet tartott. Ez alkalommal áttekintették a mai tanári sors egészét, és a legfájóbb sérelmek megszűntetése érdekében javaslatokat tettek a Központi Igazgatóságnak. Mivel ez elhatározta, hogy az értekezleti jegyzőkönyvet kinyomatja és minden tanári testületnek megküldi, azért itt csak röviden érintjük a Központi igazgatóság határozatait. A tanári kamarák eszméjének ébrentartása céljából a Nagy Miklós szabályzat-tervezetét ki- nyomatjuk, s elküldjük a tanári testületeknek. A MATESZ (Magyar Tanári és Tanítói Egyesületek Szövetsége) útján kérjük a kormányt a tanári illetmények időszerű rendezésére, különös tekintettel a fenyegető tanárhiány elkerülésére, kérjük a korpótlékok visszaállítását, az oklevél nélkül bevonult tanárok világháborús éveinek beszámítását az előmenetelbe és a nyugdíjba, a nemzetiségi nyelvek tanításának elrendelését a középiskolákban, a címek eltörlését. A túlóradíjak és az internátusi tanárok fizetésének méltányos rendezése érdekében feliratot küldünk az Egyetemes Konventhez. A tanárságnak az egvhá/i közéletben leendő nagyobbarányú képviseltetése érdekében megkeressük folyamodásunkkal a zsinati előkészítő bizottságot. Az OTBA-segélyt nem érintő szülési segély érdekében pedig az egyházkerületekhez küldünk kérelmet. A rendtartás ügyében arra kérjük az Egyetemes Konventet, hogy hosszabbítsa meg a mai ideiglenes tervezet érvényét még egy évre, hogy ez alatt az erdélyi visszatért intézetek is kipróbálhassák és észrevételeiket megtehessék. Ezek a tapasztalatok bizonyára értékesen fogják kiegészíteni a csonkaországi középiskolák már eddig is nyilvánított^szrevételeit a rendtartás- tervezettel kapcsolatban. Beszámoló a VK\I által 1940 június hő 25-töl július lió 16-ig Budapesten magyar szakos tanárok számára tartott továbbképző tanfolyamról. Őszintén szólva nem valami nagy lelkesedéssel indultunk a tanfolyamra. Ennek oka nemcsak az volt, hogy az előbbi évek hasonló tanfolyamairól egyik-másik résztvevőtől nem valami jó bírálatot hallottunk ; elvonta érdeklődésünket az idegesítő politikai helyzet is, mely reánk, kik az akkori keleti határszél közelében hagytuk családunkat, különösen nyugtalanítólag hatott. l)e főként az a körülmény csökkentette a hozzá fűzött várakozásunkat, hogy június 25-én kezdődött a tanfolyam, mikor a tanévet még alig fejeztük be, s így szinte kimerülve kellett a tanfolyamnak nem kis energiát igénylő munkájába kezdenünk. Ezek miatt aggódtam, hogy munkánknak nem lesz meg az a sikere, amit a reáfordított idő, energia megkívánna. Hála Istennek, részemről örömmel jelenthetem ki, hogy igen eredményesnek tartom a tanfolyamot, s annak tartják sokan, kikkel erről beszélgettem, mert — bár aggódnunk kellett a politikai helyzet miatt, hiszen egyeseket az előadásról hívtak be táviratilag katonai szolgálatra, s más események is izgalomban tartották a résztvevőket — mégis az iskolai év munkájában fáradt figyelmünket is teljesen lekötötték az érdekes és értékes előadások, s éberen tudtuk azokat követni az utolsó órákig, úgyhogy az előadások alatt jóformán nem éreztünk fáradtságot. Kornis Gyula „Nemzeti művelődés“ címmel tartott klasszikus stílusú előadást, Zsirai Miklós a magyar nyelv jellemző sajátságairól szólt, s remekül, cáfolhatatlan adatokkal védte meg nyelvünket a vádak és az igazságtalan ócsárlással szemben. Balassa Brúnó a nemzetismerettel és nemzetneveléssel, Prohászka Lajos a világnézettel és neveléssel kapcsolatban adott értékes gondolatokat. Nagy J. Bélától a helyes magyarság és a tanítás módszertanáról hallottunk gyakorlati szempontból is igen értékes fejtegetéseket. Kerecsényi Dezső az új magyar tanterv elveit és annak megértéséhez szinte nélkülözhetetlenül szükséges gyakorlati végrehajtását mutatta be. Alszeghv Zsolt a középiskolai olvasmányok tárgyalásának mélyebb szempontjait is megjelölő előadásokat tartott. Csűry Bálint a magyar beszéd hangtani sajátságait zamatos, hamisítatlan példákkal ismertette igen élvezetesen. Pais Dezső a régi magyár nyelvről és a magyar őstörténeti kérdésekről, Szekfű Gyula Magyarország és a kisebbségek viszonyáról nyújtott magas színvonalú tájékoztatást, ami napjainkban különösen időszerű, és a tanfolyamon nagyszámmal résztvevő fel-
