Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 11. szám - Nagy Miklós: A konventi jegyzőkönyv tanulságai
Nagy Miklós : A konvcnti jegyzőkönyv tanulságai 295 Hiszen nemcsak a szeghalmi gimnázium és a hódmezővásárhelyi leánygimnázium küzd anyagi nehézségekkel, hanem majdnem mindegyik református iskolánk. És egyházaink anyagi leromlottságának szinte kizárólag az iskolai terhek viselése az oka. S ha meggondoljuk, hogy iskoláink az állam terhein könnyítenek, nem jogtalan az a kívánság, hogy a nyújtott szellemi értékekért legalább az anyagi gondoktól szabadítsák meg egyházainkat. Kétségtelen, hogy az anyagi ügyek jelentősége évről-évre emelkedik, s egyházaink helyzete ebben a vonatkozásban évről-évre romlik. Iskoláink életére is nyomasztó súllyal nehezedik ez, s pedagógiailag is letagadhatatlanok káros hatásai. Kívánatosnak látszik ezért, hogy felügyeletünk és ellenőrzésünk az eddiginél nagyobb mértékben terjeszkedjék ki anyagi gondviselésünkre. Ma az egyházak és az iskolák egyénileg küzdenek a maguk anyagi létéért. Ennek az elszigetelt küzdelemnek ismerjük a hátrányait. Tudjuk, mit jelent az, ha egy szürke falusi lelkész vagy gimnáziumi igazgató elmegy akármilyen fórumra a gondjaira bízott intézményért harcolni. S tudjuk, mit jelent az, ha sokszor egymás érdekei ellen is hadakozni, vagy érvényesülni kell. Régen a református egyház ágenst tartott Bécsben, hogy kisebb-nagyobb ügyekben ne legyen szükséges ismeretlen embereknek Bécsbe való felutazása, hanem legyen valaki kéznél, aki az ügyek és az utak ismeretében képviselje és védje a magyar egyházak érdekeit. Miért nem lehet nekünk ma is ilyen „ágenst“ tartani Pesten? Bizonyára nyugdíjas embereink között is akadna megfelelő! Mert az kétségtelen, hogy mostani felügyelőink olyan embertelen mértékben túl vannak terhelve munkával, hogy tőlük még ezt is megkövetelni lehetetlenség. De viszont az is kétségtelen, hogy az adminisztratív jellegű ellenőrzésre nincs olyan nagy szükségünk, mint az anyagi gondviselésre és az egyházias jellegű „szellemi“ ügyvitel ellenőrzésére. A főigazgatóság amúgy is ellenőrzi a dolgozatok kijavítását, vagy az osztálykönyvek vezetését, s mi már annyira áliami mintára dolgozunk ebben a vonatkozásban, hogy ezeket a dolgokat kétszer is ellenőrizni ugyanazon szempontból: nem múlhatatlanul szükséges. Ez is csak egyházi felügyeletünk átszervezésének a szükségességére mutat. Az állami előírások átvételét jelenti az érettségi vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések módosítása is. Itt azonban a legkönnyebb megérteni, hogy követni akarjuk az állami előírást, bár másféle rend alkalmazása a bizottságok összetételében nem változtatná meg a lényeget: az érettség fokának igazságos megállapítását. Szükségesnek látszik azonban pótlólag elrendelni a dolgozatok társbírálatának a megszüntetését is, mert ha a társbíráló nem lehet tagja a vizsgáló- bizottságnak, akkor nem lehet értelme a társbírálatnak. Érdekes és nagyon fontos a tanárhiány leküzdésének a kérdése. Különös köszönettel tartozunk a Konventnek, hogy nem késlekedett ennek a nagyon időszerű kérdésnek az elővételével. Mert bizony a
