Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom 287 érzületi és képesség-típusait, végül kérdőívek adatainak alapján megállapítja, hogy milyen képe él a nevelőknek a növendékek lelkében. Az egész munkát komoly hivatástudat és a nevelői pályáért való őszinte lelkesedés hatja át. Fiatal tanárok különösen, de idősebb nevelők is nagy haszonnal forgathatják ez éri ékes kis könyvet, mely világos elrendezésével, lendületes stílusával és józan önismeretre tanító megállapításaival nagy mértékben járulhat hozzá nevelői személyiségünk tökéletesítéséhez. Kun Sándor. Viktor Mohr, In Fühlung mit dem Herrn. . . Andachtsklänge. Budapest, XII., Mártonliegyi-út 48. 32 lap. Ára : 1 P. A magyar tanári kar egy érdemes tagja fenti cím alatt kis versesfüzetet adott ki, imádságos lelkének az isteni Gondviselésben való megnyugvása kifejezését. A rövid német versek egyszerű, őszinte érzést fejeznek ki. Azt lehet mondani, egy-egy elrebegett imádság mindegyik az élei különféle helyzetében : hálaadás az élvezett jóért, segítségkérés a bajban. Nyelve természetesen, egyszerűen folyik, verselése is símán gördül. Egyik-másik az egyházi énekeskönyvbe kívánkozik. . fíorvay Róbert Dr, Nádor Jenő: Tcsscdik Sámuel a hitszónok és tanár, különlenyomat a Szarvasi Vajda Péter-gimnázium 1940—-41. Évkönyvéből. Nemcsak Szarvas község történetére, de a XVIII. század általános szellemi életére is jellemző az a két, eddig ismeretlen adat, melyre Nádor Jenő talált rá a Vajda Péter-gimnázium 36,000 kötetes könyvtárának kéziratai között. Az egyik kézirat mint tanárt, a másik mint hitszónokot mutatja be Tessediket. Mindkettő a racionalizmus különös terméke, a prédikáció ezen kívül a pieiista lelkialkatnak is sajátos kifejezője. Tessedik tanító módszerének emlékei azok a két és fél ívre terjedő feljegyzések, melyeket 1805-ben a gazdasági iskola félévi vizsgáján készített elő „Mát. pro Semestrali Examinae 1805“ címen. Nemcsak a vizsgáztató egyéniségét, de a tanítás anyagát is meg lehet ismerni a jegyzetekből, melyek ,,a vizsgán végig előtte feküdtek, s amint egy-egy kérdéssel, felelettel végezlek, azt azonnal kihúzta tollával“. Á kérdések nem ötletszerűen vannak felvéve, és a várható feleletek is fel vannak jegyezve, s mindebből nemcsak a szemléltető módszerrel dolgozó pontos tanár képe elevenedik meg, de az a kulturális és szociális színvonal is, melyre Tessedik lángelméje ezt az elhagyott vidéket fel tudta emelni... Íme egy-két kérdés: „Miért szánthatták fel és művelhették meg az igazgató földjeit már szeptember és október hóban, még a beálló esők előtt, holott ezer más földön október 15-e előtt alig egy barázdát szántottak?... Miért vannak a gyakorlati gazdasági kert rétjei és az igazgató földjei november hóban is sűrű zöld fűvel benőve, amikor mások régóta kopárak és szárazak?... Hogyan lehetséges, hogy Muikatirovich pesti tanácsos tanúbizonysága szerint Szarvas és lcét-három más szomszédos helység több zsírt és sajtot szállít Pestre, mint a három egyesült Pest-Pilis-Solt vármegye...“ Az utolsó kérdésre adott feleletből — „mert a mintegy harmincezernyi juh táplált földeken legel, meri a juhászoknak saját juhaik vannak a nyájban stb.“— láthatjuk, hogy a vizsgálatok egész szociális vitaanyagot öleltek fel, mely a felnőttek előtt ad oculos bizonyította meg a helyes gazdálkodás elveit és gyakorlatát. A megtalált Tessedik-prédikáció (1796. április 24-én mondta el) nem kisebb érték. Huszonegy fólians prédikációjából, melyről ő maga beszél Önéletrajzában, egy sem maradt meg. A Nádor-lelet azért fontos, mert azt dokumentálja. hogy a XVIII. századnak ez a zseniális lelkipásztora a racionális gondolkodást a vallásos lelkülettel teljes harmóniába tudta hozni. A prédikáció gondolatmenete ez : Tavasszal az Isten megújítja a földnek képét. Minden élőlény örvend az új életnek...
