Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Hazai irodalom
288 Hazai irodalom „Hát mi emberek az idő ezen nagy változására süketek, némák maradunk..., csak mi ne tudnánk örülni az örvendező tavasszal?... De a mi örömünk nem lehet hasonló az értelmetlen állatok öröméhez... Mi, mint gondolkodó, ésszel, értelemmel felruházott legremekebb teremtményei az isteni bölcseségnek, örülve az életnek, örüljünk a nagy Isten jóságának is, mely e napokban mindenünnen megnyilatkozik.“ Két kérdés következik ebből : 1. Miben nyilvánul meg Isten jósága? 2. Mire kötelez bennünket? Az 1. kérdésre nemcsak a külső változásokkal felel, melyeket a természetben látunk, de a belső változással is, melyet önmagunkban érzünk. „A tavasz látásra nyitja a télben elhomályosodott szemeinket, hallásra füleinket. A virágözön nyílása, a fák virágdísze, a dalos madárkák lélekemelő éneke : nem emeli-e fel érző lelkeinket? Mily nagy áldás a kertek virágai, a fák illata I S bár mégsem élvezhetjük azok édes gyümölcseit, mégis öröm és megnyugvás tölti el egész lényünket. És beteg szervezetünk számára mennyi éltet adó gyógynövényt nyújt a Természet Isten-alkotta gyógyszertára I“ Ez a gondolat determinálja a 2. kérdésre .adott feleletet is : „...a föld képének e megújulása mellett újhodjunk meg mi is. Erre indít bennünket az egész természet. Az Isten azt akarja, hogy a nap melegítsen. . . az Isten azt akarja, hogy a föld idejében megadja a növények növekedését. . . az Isten azt akarja, hogy a felhők esőt adjanak, és mindezek megcselekszik ezeket. Mondd csak minden teremtmény teljesíti teremtőjének akaratát : vájjon mi nem fogjuk teljesíteni? Távol legyen ez tőlünk. Inkább arra ügyeljünk, hegy neki engedelmesek legyünk.“ Különös érdekessége a beszédnek, hogy Kristóífy György szarvasi ev. tanító jegyezte föl „elmondás közben“. A prédikációt néhai Placskó István evangélikus lelkész fordította magyarra. Reméljük, hogy Nádor Jenő buzgalma még sok rejtőző Tessedik-írást fog napvilágra hozni. Budapest. Kemény Gábor. Sárkány József : Gróf Széchenyi István élete és eszméi. Most van Széchenyi István születésének 150. évfordulója. Ez alkalommal bizonnyal sok cikk, megemlékezés jelenik majd meg a legnagyobb magyarról. így született meg Sárkány József 64 lapos kis könyvecskéje is, mely igen tömören, mégis világosan és könnyed biztonsággal mutatja be az olvasónak nemcsak Széchenyi életét és eszméinek rövid summáját, de minden túlzó apoteózis nélkül, mégis szeretettel megfesti történelmünk egyik legnagyobb alakjának lelki arcát is. Széchenyi gondolatait olvasás közben aláhúzogatni, azokból szinte egész kötetre valót összegyűjteni nem nagy munka, de nehéz feladat Széchenyi nagy egyéniségét átfogni. Mértéktartó ítélettel behatolni Széchenyi lelkének rejtett zugaiba is, és a látszólagos egyenetlenségek, egymásra zsúfolódó reformtervek között megtalálni a biztos tájékozódást, csak jól felkészült és világoslátású embernek sikerül. Sárkány József ceglédi tanár kis könyve, bár sok találó idézet van benne, nem csupán alkalmi és kisded Széchenyi-breviárium, sem pedig dióhéjba foglalt életrajz, hanem nagy írói készségre valló olyan Széchenyi-ismertetés, mely kicsiny terjedelme mellett is komoly figyelemre érdemes kis munka. Könnyen áttekinthető, világos rend van benne. Széchenyi István életével, jellemével, hatalmas munkakörével, alkotásaival kapcsolatban minden kérdésre, amely akár a történetírókat, akár a közvéleményt foglalkoztatta, egyszerű és tiszta fogalmazásban kitér Sárkány József. Különös értéke és erénye ennek a kis munkának, hogy nem a ma nagyban divatos nagyképű, tudományoskodó stílusban írták, hanem szép és jó magyar nyelven. Tanár alig adhat tanuló kezébe Sárkány József könyvecskéjénél, rövidsége mellett is, hívebb Széchenyi-arcképet, amely nem rögtönzött fénykép, hanem nagy gonddal, a lényeg szerencsés kiválogatásával készült tanulmány. Sárkány József könyvecskéje terjedelemre nézve kicsiny, de belső értékét tekintve, a nagy könyvek közé tartozik. Tolle, lege! Csanády Sándor.
