Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Hazai irodalom
262 Hazai irodalom. szól az olvasóhoz, akinek munkáját még azzal is igyekszik megkönnyíteni, hogy az idegen nyelvű terminus technicusok helyett igen sok önállóan alkotott magyar műkifejezést használ. A lapterjedelmi korlátozások miatt e kénytelenségből szűkre szabott ismertetés nem mehet bele a részletes elemzésbe, csupán a középiskolai tanárság figyelmét óhajtja ráirányítani e kiváló munkára. Ma, amikor felsőbb utasítások erősen hangsúlyozzák a középiskolában is az esztétikai nevelés szükségességét, minden tanár íróasztalán ott kell lennie ennek a hatalmas, összefoglaló széptudományi munkának. Különösen a magyar irodalom tanárai nem nélkülözhetik tanítás közben azokat a mélyértelmű fejtegetéseket, melyeket az irodalmi művek esztétikai megértéséről elénk tár. Nagyon hálásak lennénk az illusztris szerzőnek, ha esetleg egy tanáregyesületi közgyűlési előadás keretében részletesen rámutatna arra, hogy a poétikai ismeretek oktatása közben mikép lehetne a leggyümölcsözőbb módon felhasználnunk műfajelméleti nagyértékű megállapításait. Kun Sándor. Budapest székesfőváros iskolaügye 1920-tól 1938-ig. írta : Hamvas József. Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának kiadása, 1940. Hamvas József, a pozsonyi evangélikus líceum egykori tanára, az ismertnevű író és költő e könyvében a Budapest székesfőváros kezelésében álló iskolai és nevelésügyi intézmények statisztikai adatainak összefüggő feldolgozását adja 1920-tól 1938-ig. A 80 oldalra terjedő munka a bennelévő sok adat és szám mellett is mindvégig érdekes olvasmány. Azzá teszik mindenekelőtt stílusának könnyedsége, változatossága, tiszta magyarsága, továbbá az a meleg, valóban szívből jövő érdeklődés, amellyel maga a szerző is a székesfőváros iskolai és nevelésügyi intézményeit szemléli. Örömmel láthatjuk a munkából, hogy Budapest jóval többet tett a magyar tanügy terén, mint amennyire a törvény kötelezi. így a kisdedóvók, elemi, polgári, ismétlő- és tanonciskolák mellett fenntart középiskolákat, felsőkereskedelmi iskolákat, gyógypedagógiai intézeteket, továbbá különféle jellegű művészeti és szakiskolákat, így többek között felsőmezőgazdasági iskolát is. E sokféle tanintézetek színvonalának fokozott emelésére a főváros igen nagy gondot fordít, amint ezf a jól felszerelt könyvtárak, szertárak, sporttelepek, gazdasági mintakertek bizonyítják. A tanulók testi és erkölcsi fejlődésének elősegítésére szolgálnak a különböző gyermekétkeztetési s gyer- mekfelruházási intézmények, ingyenes tejellátás, iskolanővérek alkalmazása, az orvosi vizsgálat nagyfokú kiterjesztése, napközi otthonok, a cserkészet és a leventeintézmény erős felkarolása. Gyengébb szervezetű tanulók részére erdei iskolákat létesített a főváros, a vallásos nevelés biztosítására pedig fővárosi hitoktatói kart szervezett. Ez utóbbi kérdések tárgyalásánál Hamvas József főkép azokat az intézkedéseket emeli ki, amelyeket Budapest a szegényes viszonyok között élő gyermekek felkarolása ügyében tett. A hasonló intézmények minél nagyobb számmal való megszervezésének és országos támogatásának szükségessége sugárzik ki mintegy főgondolatként a melegszívű pedagógus munkájából. (Budapest.) Dr. Losonczi Zoltán. Lohr Ferenc: A filmszalag útja. Budapest. Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Ára kötve 10 P. Korunk legnépszerűbb művészetének, legnagyobb tömegeket vonzó szórakoztatójának: a filmnek műhelytitkait ismerteti Lohr Ferencnek, a kiváló magyar filmszakembernek most megjelent könyve. Biztos kézzel, a teljes elméleti és gyakorlati tudással vezeti be az olvasót a film világába, sorra tárván fel minden titkát és problémáját. Elkíséri a film útját a forgató- könyv megírásától a felvevőgépig, megismerjük a kép- és hangfelvétel legfontosabb szempontjait, a rendezés, a díszletépítés, a kidolgozás különböző művészi és technikai kérdéseit. A könyv külön foglalkozik a keskenyfilmmel, a trükkfilmmel, a térhatású és tudományos filmmel, azonkívül a film technikai fejlesztésének lehetőségeivel. Utal a rendezés és zeneszerzés párhuzamára, ismerteti a kidolgozás, a „vágás“ és az összeállítás fontos problémáit. Betekintést ad a nagy amerikai, angol és szovjetorosz filmműtermekbe, s külön
