Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 263 fejezetben foglalkozik a hazai filmgyártás lehetőségeivel. A szakembert és laikust egyformán érdeklő munka bizonyára kivételes népszerűségre számíthat. A könyv értékét számos szövegközti rajz és képes tábla emeli. Somogyi József : Fajiság és magyar nemzet. Budapest, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. Ára P80 P. Korunk egyik legnagyobb horderejű problémájának, a fajkérdésnek magyar vonatkozásait vizsgálja a kitűnő tudós, legújabb könyvében. Igyekszik az egyes problémákat a ma divatos, népszerű, de sokszor egyoldalú természet- tudományi irányból átvezetni szellemtudományi területre. Foglalkozik a vérrokonság, a születésvédelem és a népi asszimiláció kérdésével, tisztázza az alapfogalmakat, rámutatván arra, hogy e fogalmak nem valamilyen merev, változhatatlan adottságokat, hanem élő, fejlődő és így változásra képes emberi közösségeket jeleznek. Vizsgálja a népi és nemzeti fogalom lelki tartalmát és jelentőségét, nemzeti létünk feladatát és szerepét. Keresi azokat az okokat és erőforrásokat, amelyek bennünket, magyarokat egyesítenek és összetartanak, ami a magyarságot nagyobbá és egységesebbé teszi. Különös értéke a könyvnek a tudós hozzáértő tárgyilagos hangja és tisztult, építőerejű szemlélete. A könyv a Balassa Bálint Könyvtár sorozatában jelent meg. Nemzetünk megújhodását napjainkban ismét a romlatlan népi tartalék felhasználásától remélik. F. zajtalan nemzetmentő munkát református iskoláink évszázadok óta végzik. Buzgó munkása, de egyben testet öltött példája volt Gulyás István. Közös tiszaparti szülőfalunk (Tiszadob) színmagyar református népére a többfelől fojtogató holtkézi főúri nagybirtok rozsdás vasgyűrűjéből alig várt egyéb sors a nyomorba hullásnál vagy az amerikai kivándorlásnál. A falusi rektor és az orvos éles szeme felismerte és iskolába irányította a tehetséges paraszt fiút, akiből aztán a sárospataki főiskolának jeles diákja, a debreceninek jeles tanára lett. Évtizedeken át lelkesen osztogatta rábízott tanítványainak az ókori műveltség és hazai irodalmunk kincseit és anyanyelvűnk ismeretét. Elterjedt nyelvtanai és olvasókönyvei útján pedig az ország majdnem minden református középiskolájának tanítója lett. Meleg szívével magához ölelte és nemes tartalommal töltötte meg az ifjúság lelkét. A tanítás és nevelés magasztos munkája mellett testi táplálója is volt a diákságnak, mint a konviktus vezetője. Tapasztalt gyakorlati érzékét hasznosította mint a Főiskola bonyolult pénzügyeit intéző Gazdasági Tanács előadója, majd mint az Országos Református Tanáregyesület pénztárosa. Ároni szép családja gondozása mellett, amelynek köréből fia, leánya, három veje és két unokája lépett tanítói pályára, talált munkakört a közéletben, mint egyházunk prezsbitere, városunk törvény- natóságának tagja, egy kenyérgyár alapítója. Nyugalombavonulása után egy szakiskola vezetését bízták rá. Művelte a tudományokat, ápolta a kartársi és baráti közösséget. Kedvelt tagja volt a társadalomnak. Kényszerű pihenést csak a betegség, teljes nyugalmat csak a halál hozott neki. Áldás emlékére! Szeremley Béla. Ösztöndíj pályázati hirdetmény. Az Országos Református Tanáregyesület igazgatósága a Tanárok Gyermekeinek Nevelési Alapjából az 1941—42. évben kiosztandó ösztöndíjakra pályázatot hirdet. Pályázhatnak tagtársaink azon jól tanuló gyermekeik javára, akik szüleik lakóhelyétől távol tanulnak. A részletes pályázati feltételek olvashatók a Protestáns Tanügyi Szemle EGYHÁZI ISKOLAI HÍREK. DR. GULYÁS ISTVÁN 1867—1941.
