Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Megjegyzések
25G Megjegyzések. semmivel sem jut hamarább rendes tanári előléptetéshez, mint a joggyakornok, illetve bírósági aljegyző jegyzői kinevezéséhez. És vájjon melyik jegyző tölt hét esztendőt a IX. fizetési osztályban úgy, mint a tanár? Hiszen, ha páréven belül nem nevezik ki bíróvá, bírósági titkárnak léptetik elő, s mint ilyen, már a VIII. fizetési osztálynak megfelelő illetményeket élvez. A kir. ítélőbírákat és ügyészeket fizetés szempontjából hat csoportra osztották. Az I. csoportba tartozik a járásbíró, törvényszéki bíró, ügyész a II.-ba a táblabíró, törvényszéki tanácselnök, a törvényszéki elnökök egy része, főügyészhelyettes, járásbírósági és ügyészségi elnök és alelnök; a III.-ba a kúriai bíró, táblai tanácselnök, a törvényszéki elnökök egy része, főügyész, koronaügyészhelyettes, közigazgatási bíró stb. stb. ; a legmagasabb, VI.-ba pedig a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnöke. Az egyes csoportokon belül az előlépés automatikus. És pedig az első csoportban, ahol 9 fokozat van, ez háromévenként történik. Vagyis az, aki egész életében megmarad járásbírónak, és soha többet nem lép elő, 24 év után jut az I. csoport legmagasabb fokozatába. Itt pedig néhány pengő híján az állami rendszerű V. fizetési osztály 2. fokának megfelelő illetményeket élvezi. Alig hiszem, hogy szerénytelenül hangzanék, vagy bennünket az anyagiasság és telhetetlenség vádjával lehetne illetni, ha azt kérnők, hogy a tanárok számára csupán a legalacsonyabb rangú bírák fizetését, illetve előlépési rendszerét biztosítsa a kormány. Első pillanaira talán hihetetlennek tűnik, de tény, hogy rajtunk igen-igen sokat segítenének akkor is, ha annyi fizetéssel kezdhetnénk és végezhetnénk, amennyivel a járásbírák kezdik, illetve végzik pályájukat. Gondol-e ma valaki arra, hogy a magyar tanárság számára már az is nagy előnyt jelentene, ha ott fejezhetné be közszolgálatát, ahol a kir. bíróságok tagjainak hivatali emelkedése igazában elkezdődik? Hiszen a bírák és ügyészek nagyrésze legalább a II. fizetési csoportba jut be, ahová a mi elgondolásunk szerint a tanárok már nem is kívánkoznának. A magasabb fizetési csoportokat szóba sem mertük hozni. Pedig talán az sem lenne túlzás, ha a nagy felelősséggel terhelt tankerületi kir. főigazgatók fizetését próbálnók a kúriai bíróéval összevetni. Nem akarjuk ismételten hangsúlyozni a tanári fizetések javításának sürgősségét és annak erkölcsi és szociális szempontból való óriási fontosságát. Hiszen ezt jóval hivatottabb tényezők — a középiskolai tanárok őszinte hálájától és illetékesek megértő figyelmétől kísérve — elvégezték már. Tanári rendünk vezető emberei lapunkban is számtalanszor szóbahozták e kérdéseket. Hogy mégis újra visszatértünk rájuk, annak két oka volt : 1. igen veszedelmesnek tartanók, ha az elöljáróban említett tévedés közvéleményünkben gyökeret verne ; 2. rendkívül fontosnak ítélnők a tanári és bírói státus junk- timba hozását. Ez egyrészt szembeszökővé tenné mostani helyzetünk mostoha- ságát, másrészt a közvélemény számára, amely belső értékek meglátására mindig késedelmes, egyszersmindenkorra dokumentálná a bírákéval azonos függetlenséget kívánó munkánk nemzet- és államfenntartó jelentőségét.* Szóljon a helyettestanári kinevezés a X. fizetési osztályba, s a helyettes tanár mindaddig, míg a rendes tanárrá kinevezés be nem következik, háromévenkénti, automatikus emelkedéssel jusson be a IX. fizetési osztályba is. Aki pedig kötelességeinek mindenben megfelelt, oklevelének megszerzésétől számított 11. évben (tehát legjobb esetben is 34 éves korában!) kerüljön a rendes tanárok státusába, amely pontosan megfelelne a királyi ítélőbírák és ügyészek részére felállított I., tehát legalacsonyabb csoportnak. Budapest. Dr. Kring Miklós. * Hogy a tanári munkát a magyar közvélemény milyen kevésre értékeli, talán sehol sem jut olyan világosan kifejezésre, mint a katonai középiskolák tanárai esetében. Ezek nem számítanak tiszteknek, csillagok helyett csak rozettát viselnek, mint a műszaki és irodai segéd- személyzet tagjai. Egyetemi végzettségük ellenére nemcsak a csapattisztek, hadbírák és orvosok, de még a tiszti rangjelzést viselő állatorvosok is megelőzik őket. Több megbecsülésben részéül az, aki a tiszt lovát ápolja, mint aki gyermekének szellemi életét irányija.
