Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 255 visszaszerezze lelkének rugalmasságát és ezzel nem kis mértékben szolgál a gyermek egészségessé nevelésére. A vándorlásnak a jellemre gyakorolt hatása harmadik csoportjába sorolom a tanári vezetés alatt álló életközösségből önként adódó tulajdonságokat: külső és belső fegyelemhez szoktatást, közösségért való munkavállalást, egyszerű élethez való szoktatást, egymás örömének és bajának átérzését és a turistáskodásból önként adódó önismeret és önbizalom növelését. Mindezt a gyermek nyeri az iskolai vándorlásban. Hogy mit nyer a tanár, ennek fejtegetése nem tartozik már feladatomhoz. De nem hagyhatom el, hogy futólag meg ne említsem : alkalmat a gyermek lelki és testi képességeinek megismerésére és közös élmények szakadatlan sorozatát, melyeknek emléke megteremti tanár és tanítvány közt azt a meleg légkört, amely a nevelő munkának alapfeltétele. A vándorlás az előbbiek alapján méltán tekinthető az iskola életében nevelő tényezőnek. Legyünk elnézéssel, ha megrendezése kisebb-nagyobb zavart okoz a tanítás munkájában. Fogadja szeretettel az intézet a vándorutak megszervezését, mert a jutalmat érte az iskola kapja a gyermek ragaszkodásában az intézethez. Debrecen. Hettesheimer Ernő. MEGJEGYZÉSEK Járásbírói és tanári fizetés. Annyi javaslat, annyi kérelem hangzott el, annyiféle beadvány készült a tanári rend anyagi helyzetének megjavítása érdekében, hogy szinte már komikusnak, vagy éppen szánalmas dolognak tűnhetik egyesek előtt, ha ismét visszatérünk erre a keserves problémára. Nemrégiben azonban egy újságcikkel kapcsolatban, amely a tanári és bírói fizetések között vont párhuzamot, olyan hangok hallatszottak, hogy a tanári és bírói illetményeket nem lehet összehasonlítani, mert a bírói, ügyészi kinevezés csak többéves joggyakornoki, jegyzői és titkári szolgálat után következik el, mi pedig 3—4 évi helyettes tanároskodás után kapjuk meg a rendes tanári kinevezést. — E sorok írójának, aki véletlenül igen jól ismeri a bírói fizetések rendszerét, az a meggyőződése, hogy azok, akik így vélekednek, jóhiszemű tévedésnek lettek áldozatai. Ma már nem tartozik a ritka kivételek közé, ha valaki 28 éves korában bejut a bírói státusba, de 32—33 esztendővel minden valamirevaló bírósági jegyző és titkár megkapja bírói, illetve ügyészi kinevezését. Ez pedig annyit jelent, hogy a bíró, vagy ügyész legrosszabb esetben harmincegynéhányéves fejjel kap akkora, csaknem az állami rendszerű VII. fizetési osztály 1. fokának megfelelő fizetést, amekkorát a tanár rendes tanári kinevezésétől számított kb. 23 év múltán, azaz legtöbbször ötven esztendővel vállain. Amikor bírói fizetésről beszélünk, ezen csak a törzsfizetést értjük, és természetesen nem számítjuk hozzá a kb. havi 40 pengőre rúgó bírói képesítési pótlékot. Anyagiakat tekintve tehát, a nyugdíj felé ballagó tanár a frisskinevezésű járásbíróval van egy szinten. De ne feledjük el azt sem, hogy a rendes tanári illetmények pontosan a bírósági jegyzői illetményeknek (IX. fiz. oszt.) felelnek meg, és hogy a főiskolai képesítésű gyakornokoknak járó fizetésű helyettes tanár
