Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 9. szám - Vitéz Szabó Lajos: Kultúránk válsága és a történelemoktatás

246 Vitéz Szabó Lajos : Kultúránk válsága és történelemoktatás.

lyel megújuló egyházat, a későbbi Árpádokkal a keresztesháborúkat, a német és francia kapcsolatokat és a szerzetesrendeket. Az Anjouk tárgyalása kapcsán a hűbériség, lovagság, gótika, céhrendszer, egyetem ; Mátyás alatt a humanizmus, macchiavellizmus, renaissance ; a reformáció és ellenreformáció kapcsán az egyetemes okok és következmények, az egyes felekezetek hitrendszere, az egyházak szervezete, hatásuknál a közoktatás, valamint a nemzeti nyelv és irodalom felvirágzása szerepel olyan általános keretnek, amelyben a magyar történet helyet foglal. Aztán az abszolutizmus (nemzeti alapon Bethlen Gábornál, idegen célok szerint I. Lipótnál), felvilágosodás, nacionalizmus, liberalizmus, demokrácia, romanticizmus, imperializmus, kapitalizmus, szocializmus. Gondoljuk meg, hogy mindezekből az V. és VI. osztályú tanuló fejletlen értelmisége folytán még csak ízelítőt kaphatott. Ennek az ízelítőnek termékeny és maradandó hatása csak úgy lehet, ha a VII. és VIII. osztályú fejlettebb értelmi- ségű növendék előtt ezek az eszmeáramlatok most már a magyar történelem szemszögéből nézve mégegyszer tárgyalás alá kerülnek, így lesz az életbe kilépő ifjúnak helyes magyar öntudata, és tágkörű ismerete. De így válik ismét érdekessé a magyar történet is.

9. Történettanításunk elmélyítése. Az eddigiekből következik, hogy szükséges az egyetemes és magyar történetet minél szorosabb egységbe fogni. De ez még nem elég. Szükséges mind Európa, mind Magyarország történetének tanítását új alapokra fektetni. Ennek a már úgyis nagyon hosszúra nyúlt tanulmánynak a keretében ezúttal csak rámutatni óhajtok azokra a szempontokra, amelyek szerint szerény véleményem szerint ez megtörténhet. A tananyag alapos szelektálása és újraválogatása az első lépés, különösen az egyetemes történelemnél. Ha már 3 évre kell összeszorítani többezer év változatos és bonyolult történéseit, arra kell ügyelnünk, hogy a 3 év alatt ne a tanulók memóriáját terheljük egyoldalúan, hanem inkább boncoló, kutató elméjét, ítélőképességét foglalkoztassuk és fejlesz- szük, azonkívül foglalkoztassuk képzeletét, és végül használjuk ki mindazon alkalmakat, amelyek alkalmasak érzelmi megragadásokra, az eszmények iránti lelkesítésre és a jóra irányuló akarat fejlesztésére. Ezek közismert kívánalmak, de csak a tananyag megfelelő szelektálása és kiválogatása után valósíthatók meg. Felfogásunk szerint az ese- ményes részeket a maguk teméntelen adatával kellene további könyörtelen rostálásnak alávetni, és csak azokat tartani meg, amelyeknek az európai kultúra, vagy a magyar nemzet szempontjából jelentős szerepük van. Meg kell azonban hagyni, sőt kiszínezni azokat a részeket, amelyek regényes részleteiknél fogva a tanuló érdeklődésére igényt tarthatnak, és képzeletét mozgásba hozzák. Alaposan és részletesen tárgyalandók azok a részek, amelyek pedagógiai szempontból kiaknázhatok. így az időrend szerint aránytalanok lesznek a részek. Sokszor egész kort hidalunk át egy-két mondattal, máskor megállunk, hogy a jellegzetes korok leikébe és eszmevilágába belemélyedjünk. Á korokat formáló nagy emberek életét és tetteit