Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 9. szám - Vitéz Szabó Lajos: Kultúránk válsága és a történelemoktatás

Vitéz Szabó Lajos : Kultúránk válsága és történelemoktatás.

243

A keresztyénség első századaiban az új hit követői az emberiség testvériesülésének szilárd hitével nem akartak tudni a régi világról, amely előttük csak a romlott római világ képében jelentkezett. És később az egyházatyák, megismerkedvén a görög-római műveltséggel, maguk vették át azt és nyújtották Európa új népeinek meginduló kultúrájuk bázisául. A humanista világ önelégült embere is lekicsinyléssel gondolhatott vissza a középkori ember primitív világ- szemléletére, és az egyházi megkötöttségeket lerázva magáról, szembefordult a múlttal, hogy minden figyelmével az eljövendő új világ felé forduljon. És nemsokára a reformáció megindulásával a keresztyénség gyökeréig nyúlnak vissza, és a vallásos élet megújulása következett mindegyik egyházban. A francia forradalom embere hozsánnával üdvözölte az új világot, s a múlttal való teljes szakítás jeléül még az időszámítást is újrakezdte. Később visszatért az európai ideálokhoz, mert be kellett látnia, hogy az eszmék, amelyeket valóra váltott, éppen annak a fejlődésnek voltak gyümölcsei, amelyet az európai szellem a humanizmustól a felvilágosodásig végigjárt. Azonkívül mindhárom mozgalomnak az új eszmék mellett mélységes erkölcsi tartalma volt: a keresztyénség új hitrendszert és világszemléletet hozott, a humanizmus a kritikai szellemet, s ezzel a tudományok és művészetek kifejlődésének nagy lehetőségeit, a felvilágosodás az egyetemes humánum gondolatát.

7. Kultúránk hármas gyökere. De a történelemtanítás elmélyítése nemcsak azért szükséges, hogy a történelem elmúlt eseményeiből tanulságokat merítsünk a jövőre, és hogy mai eszméink és intézményeink gyökereit megismerve, azok rendeltetéséről, szerepéről és értékéről biztosabb ítéletünk legyen, hanem hogy megtanuljuk becsülni azokat az eszményeket, amelyek a múltban erkölcsileg, szellemileg, de közvetve anyagilag és politikailag is a legmagasabb fokra emelték Európa népeit. Ezek az eszmények ránk nézve a következő 3 csoportba foglalhatók :

1. Az ezeréves magyar műveltség és lelkiség;

2. A 2000 éves keresztyén vallás az eredeti krisztusi tanokkal ;

3. A 3000 éves európai kultúra, ahol a civilizációval szemben a szűkebb értelemben vett kultúrán van a hangsúly.

A nemzeti eszme több mint 100 éve uralkodó eszméje az európai népeknek. Jelenti a nemzeti kultúra ápolását, ragaszkodást mindahhoz, ami a nemzethez tartozik, a nemzeti eszmények és hagyományok kultuszát, ember- és földszeretetet a határokon belől, és áldozatokat a nemzetben egyesült tagok közössége érdekében. Jelent minden olyan törekvést, mely a nemzet tagjait egyenként, s a nemzetet és államot, mint a közös érdekek és eszmények védelmére alakult politikai szervezetet anyagilag, szellemileg, lelkileg és erkölcsileg emeli. Jelenti a nemzeti műveltség, lelkűiét és jelleg minél hathatósabb kidomborítását. Nem kell különösebben bizonyítgatni, hogy mindezekre a magyar történelem alapos és céltudatos tanítása nevel elsősorban. Nem jelent a nacionalizmus gyűlölködést más népek