Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Belföldi lapszemle
20 Belföldi lapszemle. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanárcgyesületi Közlöny. 1940. 1. (szept.) Donnuth Árpád : A németség szellemi életének képe a gimnázium felső osztályaiban. Hóman 1936-ban elhangzott kijelentése szerint szakismerethalmozás helyett erkölcsi, jellembeli és világnézeti nevelést kell adni, Teleki szerint pedig túlsókat akarunk és ezért érünk el a kelleténél kevesebbet. Ez érvényes főként az idegen nyelvek tanítására, mely főleg arra törekedett, hogy a tanulók az írók műveit megértve tájékozódjanak az idegen nép szellemi életében. Így volt ez a német nyelv tanításában is. Cél tehát a nyelvtani tudás, ezért azután kevés lesz a szókincs és élő nyelvi gyakorlat. Hibás volt a módszer. Alsó fokon gyakorlati életből vett anyag az első, azután földrajz, történet, művészet- történet, végül sűrített száraz irodalmi képek. Most praktikus, gyakorlati nyelvtanítás lett a cél. Az 1938. évi Utasítások két célt tűznek ki: 1. Gyakorlottság a nyelv szóbeli és írásbeli használatában (erre szolgál a nyelvtan, beszéd- gyakorlat és irodalmi olvasmány). 2. Tájékozottság a német művelődés és szellemi élet körében. Meggyőződése, hogyha az érettségi továbbra is fordítást kíván az idegen nyelvből, nem lesz jobb eredményre kilátás. Követni kellene nézete szerint a német példát : könnyű, az élettel kapcsolatos szöveg felolvasása (háromszor, négyszer) után a tanuló fogalmaz az idegen nyelven. Számot vetve a sokféle céllal, át kellene szervezni közoktatásügyünket. A német szellem megismertetését kívánja a VII., VIII. osztály tanterve, de a VI. o. mondái, földrajzi, történelmi olvasmányai is már ezt a célt szolgálják ; a világnézetre nevelésnek ez a kiindulópontja : kötelességteljesítésre, felelősség- érzetre tanít. A középkori városi élet rajza a polgárság megbecsülésére nevel. Luther egyénisége és kora Istenbe vetett hitével, az emberi öncélúság meg- hasonlására vezető tragikus diszharmónia. A parasztlázadások irodalmi feldolgozásai, a 18. sz. szellemtörténeti szempontból fontos irodalmi alkotásai (egy Nathan, Herder, Kant), végül Goethe és Schiller gondolatvilága is erre szolgál. A XIX. század különböző irodalmi irányai erkölcsös embernevelést szolgálnak, tekintetük az örök eszmény, Isten felé irányul. Lakatos László Tanulóink házi olvasmányai és a világirodalom c. cikke megállapítja azt a sajnálatos tényt, hogy növendékeink alig ismernek világ- irodalmi alkotásokat, pedig ezt kis nemzet nem engedheti meg magának. Reális elgondolással a világirodalom különböző alkotásaiból sorozatot ad, ezeket adná diákjai kezébe. Szó férhet ugyan némelyik ajánlott mű nevelő értékéhez, de alapjában igaza van elgondolásával, s kellene is ezzel a kérdéssel törődni. Márffy Oszkár a Carta della Scuola, az egy éve kiadott olasz iskolai keret- törvényt ismerteti. A Forgácsokban Jankovich Miklós A pesti diák című gondolatébresztő könyvét ajánlja minden pesti tanárnak. 2. (okt.) Ember István Problémaérzék a magasabbfokú történettanításban. Az új nemzedék súlyos országszervező, állam- és társadalomépítő feladatát történeti érzékkel fogja szerinte megoldhatni, ha az alapföltételek kutatását már az alsó fokon megindítjuk. A lényeges fogalmi jegy kiemelése fényt áraszt a fogalom lényegére. Egy-egy kor életösszefüggését megbontó, de jövőt magukban hordó jelenségek igen tanulságosak lehetnek. Problémaérzék fejlesztése, lényeget kereső, kerek egészet alkotó órai munka fogja csak magával ragadni az osztályt. A Figyelőben Spectator a pozsonyi magyar gimnázium két évét jellemzi. — Hodinka László az Élőnyelvi Szakosztály diáklevelezéséről számol be. 3. (nov.) Rózsa József, a most kinevezett marosvásárhelyi tankerületi főigazgató, a kolozsvári r. kát. gimnázium huszonkétéves küzdelmét írja meg. Történelmi áttekintés után a tanulók, tanárok, tanterv és óraterv, vér- vizsgálatok, indirekt és autonóm nevelés, jellemző ,jogi“ érv stb. érdekes jellemzése után megállapítja: „Kemény harcot vívtunk.“ A Figyelőben Kardeván Károly szerkesztő ír Családvédelem címen. Rámutat ennek fontos
