Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 21 ságára, s ennek érdekében a nyugdíjasok helyzetének orvoslását kívánja. A Forgácsokban Temesy Győző kimutatást közöl, mint csökkent nyolc év alatt felénél többel a tanárjelöltek száma. A két utóbbi cikk összekapcsolódik, s sürgősen orvoslást váró kérdést vet fel. Maival' Középiskola. 8. (aug.) Happ József A számonkérés fontossága a középiskolai oktató munkában. A gyermek serkentésére szükséges, fegyelmező ereje sem tagadható le. Az óránkénti számonkérés alapot teremt a haladásra, tanegység! ismétlések nagyobb egységbe foglal ják a tanultakat, az összefoglaló ismétlések a lényeg után kutatva, a főrészeket vésik emlékezetbe. A tanár mindennek helyet ad beosztásában. Az évvégi vizsga helyetti számonkérés nélkülözhető lenne, ha nem számít az osztályozásba. Egv itt elhangzott felelet nem dönthet, de komolyabbá tenné ezt, ha osztályozás előtt lenne. Előzetes osztályozás után következnék, féljegyek is lennének. Háromtagú bizottság lenne az órán, egyik tag szaktanár, másik is az osztályban tanító tanár. Az elnök jegyezné a feleletekre adott osztályzatot, s utána mindjárt osztályozna a bizottság. Minden tanuló felelne, s ez 30-nál nagyobb létszámú osztályban két órát is igénybevenne. Véleménye szerint csak az osztályozott számonkérés lesz komollyá és szükségessé. Ez a mi véleményünk szerint a régihez való visszatérés lenne, mikor az egész év munkája alatt meg nem ismert tanulót egy feleletből kívánták megítélni. Abban igazat adunk a cikkírónak, hogy a" továbbhaladásra nem számító tárgyak (testnevelés, gyorsírás, szépírás, ének) tanára igen nehéz helyzetben van. Ha az általános eredmény romlásától félünk, annak feltételein kellene enyhíteni. így végzi az író : „Hátha van ezek közt a gondolatok közt olyan, amelyet érdemes megszívlelni és a nevelőoktatás nemes munkakörében megvalósítani.“ Valóban, kell ezekről gondolkozni, de eddig sehol visszhangját vagy ellenzését ennek a cikknek nem találtuk. Érdemes írni, merül fel a gondolat, ha úgy látszik, nem olvassák el még a szakkörök sem a tanügyi folyóiratok cikkeit? 10. (okt.) Ágoston Julián Latintanítás az új tanterv és utasítások alapján grammatikai fokon. A nyelv, római irodalom, élet és szellem ismerete, művelődésünk római elemeinek megértetése alfejezetekben elmélkedik e kérdésről. 11. (nov.) Visy József Tóth Tihamérnak, a nagy szónoknak és nevelőnek pedagógiai vezéreszméjéről értekezik. Pannonhalmi Szemle. 2. Jámbor Mike Mai magyarságunk életrajza (Az iskolai nemzetnevelés kérdései) címen a székesfehérvári 1939 júliusi nemzetismereti előadássorozat és Szekfű Mi a magyar? c. műve alapján kérdi, tovább tudja-e az iskola nevelése mindazt adni. Két tényező segíti elő:: az oktató munka és az ifjúsági egyesületek. Ezekkel kapcsolatban veti fel a kérdéseket és ajánl megszívlelésre méltó gondolatokat nevelőtársai figyelmébe. 4. Szalag Jeromos A „lélek szerint való nevelés“, Bognár Cecil A tanulás egészségtana. Kereskedelmi Szakoktatás. 1. (szept.) Lácze.r István a magyar nyelv védelmét ajánlja idegen nyelvet tanító tanártársai figyelmébe. Szólásmódokat mutat be, elrettentő és tanulságos olvasmány. Oktatófilm Közlönyei. 9. (szept.) Kis cikk szól az irodalmi filmekről. Egy iskola értesítőjével szemben megállapítja, hogy van történelmi, földrajzi, film elég, melyet lehet az irodalomtanítással kapcsolatban használni. Nehezebb kérdés a kimondottan irodalmi film, mert jelmezhűséget kívánó filmek készítését nem ígérheti a filmoktatás. Ezeket meg kellene játszatni, ami nem kis feladat, lenne. Egyelőre ezzel várni kell. 10. (okt.) Szemes Gábor Az állattani oktatófilmek módszeres felhasználásáról ír: Filmpergetés és nevelés, Környezettanulmányozás és a film, Életműködés megismertetése, A típustanítás elve, Oktatófilm és a szertár, Tanmenet és a film (bemutatja tervezetét is), Tanári értekezlet és a film. Az egyes filmek módszeres feldolgozása következik végül. 11. (nov.) Gyurjács András : Az oktatófilm lélektana és esztétikája szerint a filmes óráknak hangulati varázsa van, s aktív folyamatot is kell, hogy indítson : a képzelőerő dolgozik, lélekformáló lehetőségek adódnak, ezeket
