Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Vitéz Szabó Lajos: Kultúránk válsága és a történelemoktatás
236 Vitéz Szabó Lajos : Kultúránk válsága és történelemoktatás. Ezenkívül még sok baj van a szellemi és társadalmi élet különféle területein. Ilyenek : az ítélőerő általános gyengülése, a kritikai szükséglet hanyatlása, visszaélés a tudománnyal (,,A tudománytól nem szabad igazságokat követelni“ —■ mondta 1934 októberében a trieri filológus kongresszuson az egyik szónok), az erkölcsi irányelvek pusztulása, a heroizmus hamis értelmezése és bizonyos puerilizmus, mely kétféle megnyilvánulásban fordul elő : komoly dolgok átszövődve játékelemekkel, vagy játékok komoly dolgokká fontosítva. Az igazságnak a hatalom szolgálatába állítása tagadása mindannak, ami Platon és Szent Ágoston óta, mint a tudomány objektivitása szerepelt eszményeink között. A nagyközönség erkölcsi megítélése olyan fogyatékos, hogy a mai világban alig él már a jónak és rossznak tudatos megkülönböztetése. Az ösztönök és indulatok a logikus ész fölé kerekedtek. 2. Hiábavaló kísérletek. — Spengler művének minden fogyatékossága mellett is óriási hatása volt. Hatását, mint általában minden nagy eszmél- tető mű, annak köszönhette, hogy a nagy tömegek lelke mélyén szunnyadó gondolatokat foglalta rendszerbe. A világháborúban, de még inkább a világháborút követő évek során sokakban ott lappangott a nyugtalanító érzés : valami elveszett és talán soha többé nem jön vissza. Nemcsak a béke, a kényelem és jólét. Valami egyéb rendült meg. Az európai lélek mélyén elszakadt egy húr. Voltak háborúk addig is, pusztítók, az egész földrészre kiterjedők, de volt valami egyetemes eszme, amely a széthúzó részeket ismét összevonta ; voltak közös ideálok, amelyeket, ha nem is követtek sokszor, de nyilvánosan mégis követendőnek, sőt szentnek tartottak. Közös érdekeiket felismerték és időnként egy-egy nagy konferencián közakarattal igyekeztek a dolgokat elrendezni. A tömegek leíkülete pedig tisztább, ellentétes tanoktól kevésbbé fertőzött volt, és bár kevésbbé kultúráltak voltak, de eszményekben hittek, amelyekért tudtak lelkesedni, amelyek minden európainak közös eszményei voltak, és amelyek az országhatáron túl nem kerültek szembe homlokegyenest ellenkező eszmékkel és célkitűzésekkel. A bajt idejekorán észrevették egyesek. Észrevették, hogy ha nem tudnak valami modus vivendit találni az európai népek közti ellentétek kiküszöbölésére, egy újabb világháborúba, ezen keresztül újabb forradalmakba és esetleg végpusztuiásba jut a Spengler szerint kivénült Európa. Különféle kísérleteket jegyezhet fel a világháború utáni idők krónikása. Ezek a kísérletek a háború után támadt lelki összeomlásban, a békekötésekkel életre hívott gyűlöletes légkörben, majd a lelki és erkölcsi elvadulásban és a szellem erejének fokozatos hanyatlásában eleve sikertelenségre voltak kárhoztatva. Azok között az elméletek között, amelyeket az európai kultúra megmentésére dolgoztak ki, a művelt társadalom bizonyos rétegében legnagyobb hatású volt Coudenhove—Kalergi Páneurópa elnevezésű mozgalma. A Páneurópa-mozgalom célja Európa összes államait — Oroszország és Anglia kivételével — egyetlen nagy politikai közösségbe összefoglalni. így az egymás ellenében küzdő országok és népek egyesült erejével, a vámhatárok lerombolásával a jólétet a legmagasabbra lehetne fokozni, és minden külső nyomásnak vagy versenynek ellenállni. Még ha egymás közt háborúba nem keverednek, akkor sem tudnak egyenként megállani a nagy világhatalmakkal való versenyben, mert. már az egyesült Angolbirodalom és Szovjetközlársasá- gok úniója mellett rövidesen egyetlen politikai egységbe tömörülnek az amerikai államok is, és ha Kína és Japán egyesülése bekövetkezik, Európán kívül létrejön a többi népeknek négy nagy politikai egységbe való tömörülése. Ha Európa egyedül marad szétszakadozott, gyenge állapotban, belső háború nélkül is hamarosan utoléri végzete. De a gazdasági és nemzeti ellentétek kiélezése előbb-utóbb háborúra vezet. Nem lát lelki akadályt sem a terv megvalósításában. Felfogása szerint a nemzetet nem a nyelv teszi, hanem azok a közös eszmék, amelyek egy nemzet lángeszű fiai által kitermelve, nemzeti öntudatra emelik annak tagjait, így lett Mohamed az arab, Dante az olasz, Luther a német, Húsz a cseh nemzet megteremtője. Ha feltesszük, hogy nem a közös vérségi kapocs vagy
