Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 19 Az egész rendeletén érezzük a tanári munkának, mint hivatásnak megbecsülését és az egyéni munka kiemelését. Ígérjük, hogy a tőlünk várt lelkes munkával a rendelet céljait elősegítjük, hogy ez a visszatérés a régi egyéni tanári munkához ne maradjon elszigetelt jelenség, hanem hatoljon be újra egész tanügyünk szervezetébe. Legyen újra minden tanár, de minden iskola is egyéniség (s itt elsősorban a mi iskoláinkra gondolok), egyéniség, mert ebből lesz az egyetemes tanügynek is haszna, nem az uniformizált nevelésből. Budapest. Dr. Bánkúd Dezső. Modern nyelvi szakos tanárok továbbképzése. Régi baja a modern nyelvtanításnak, hogy nem minden modern nyelvet tanító. tanár bírja a szükséges mértékben az illető nyelvet. Mindenki tudna ebből a szempontból példákat, a vidéken talán még inkább, mint a fővárosban. A mostani világhelyzet úgyszólván lehetetlenné teszi, hogy hosszabb külföldi tartózkodás útján szerezze meg a tanár a teljes gyakorlatot. Ezt érezte a budapesti tankerület főigazgatója, vitéz Fraknóy .József és 2809—1940/41. számú rendeletével klubestéket szervezett a főváros modern nyelvtanárai részére. Megértjük azt is, hogy heti estékből havonként egyet kötelezővé tett, mert ismerjük emberi gyarlóságunkat, mely minden alól kibúvót keres. Az első este december 3-án volt német nyelvi tanárok számára a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (FANSz) Madách-téri termében. Nem hinnők, hogy a célt elérte. Már az a tény, hogy sokszáz tanár volt hivatalos erre — mert nemcsak középiskolai (állami, községi, magán, egyesületi és izraelita), hanem kereskedelmi, tanítóképző-líceumi és polgári iskolai tanár egyaránt — s ehhez a felekezetiek is eljöhettek mint vendégek, tehát e nagy szám kétségessé tette a nyelvi gyakorlást, ami pedig a főcél lelt volna. Mert az elhangzott előadás csak passzív részvételt biztosított, hiszen tudjuk, hogy még kisebb körben sem hangzanak el ilyen alkalomkor hozzászólások magyar nyelven sem, nem hogy itt általános eszmecserére lehessen számítani. Az előadás után meg nehezen társalog olyan ismerősével idegen nyelven valaki, akivel mindig magyarul szokott beszélni. A szép és fontos cél elérésére, s mivel igazán szükséges a gyakorlás, helyesebbnek tartanók, ha az igazgató vagy tanulmányi felügyelő (szak- felügyelő) megismerné a keze között munkálkodó tanárokat, melyiknek mire lenne szüksége, s ezek részére szervezne a főigazgatóság tanfolyamokat. Lesz olyan tanár, kinek kiejtése nem megfelelő, vagy nem szép, egyebekben a helyzet magaslatán áll; vagy olyan, kinek csak a napi nyelvhasználatban nincs elég könnyedsége, gyakorlata ; olyan is fog akadni, akinek csak irodalmi továbbképzése hiányzik, mivel nincs meg talán az anyagi lehetősége, hogy saját pénzén szakkönyveket szerezzen be, vagy pedig iskolája sem tudja neki az erre szükséges fedezetet megadni. Ezek kisebb csoportokban egybegyűjtve sokat nyerhetnek az ilyen módszerrel. Csak ne tömegfelvonulást 1 Hiszen mindig hangsúlyozzuk, hogy az osztályok túlzsúfoltsága a modem nyelvtanítás sikertelenségének egyik főoka; ezért kívánatos a csoportokban folyó nyelvtanitás. Áll ez azonban nemcsak az iskolára, és nemcsak a diákra, hanem az ilyen tanfolyamokra is és a tanárokra is, kik ebben az esetben szintén növendékekké válnak. Mikor a tanári továbbképzés ez értékes lehetőségét örömmel üdvözöljük, a cél érdekében javasolt megoldási módra felhívjuk a budapesti tankerület főigazgatóságának figyelmét. Budapest. Dr. Bánkúti Dezső.
