Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 9. szám - Dr. Körmöczi László: A középiskolai nevelés és az ifjúság irodalmi olvasmányai az iskolán kívül

230 Dr. Körmöczi L. : A középisk. név. és az ifj. írod. olvasm. az isk. kívül.

vei komoly és lehetőleg nagyon történelmi vagy irodalmi címmel —, az olvasó ifjúság számára a legnagyobb veszély. Az még nem baj, hogy a detektívregény a mai élet aljasságaiból szövi a meséjét, bár fölöslegesen és valószerűtlenül zsúfol és túloz, mert az igazságszolgáltatás mindig leleplezteti és megbünteti benne a banditát, az s°m baj, hogy alakjai húsból-vérből való nők, férfiak, bár kevés művészettel megrajzolva; még az sem baj, hogy egyes nagyigényű könyvek pompásan segítik a zene, történelem, irodalomtörténet, fizika és művészettörténet tanárát munkájában. Azonban az lehet a baj, hogy a növendék, ha mindig a ponyvát olvassa titokban és a literá- torok fél-műveit nyíltan, még majd azt hiszi, hogy ez az igazi irodalom, ez Tolsztoj, Sinclair Lewis és Du Gard. Ezekből nem ismeri meg az élet értelmét mélyebben, ezektől nem tisztul a lélek, ezek nem élő igehirdetés, ahogyan egyszer valaki mélységes művészi élményét elnevezte. Ezek csak olcsó szórakozás, röpke izgalom, esetleg egy kis életrajzi vagy történeti felhígítása annak, amit középiskolában tanult az olvasó, és most festett díszletek között újra végignézhet.

A jó könyv és a rossz könyv.

Schopenhauer azt mondja, hogy vannak az irodalom egén meteorok, bolygók és állócsillagok. Azaz megtévesztő könyvsikerek, amelyekről csakhamar mégse tud senki. És vannak bolygók, tetszetősebb, állandóbb jelenségek, közelebbről és fényesebben is ragyognak, mint az égbolt legtávolabbi zugaiban hidegen parányié álló- • ; csillagok. Mégis csak ezeknek van önálló fényük, ezek a mennybolt napjai, titkaikat hozzáértők, csillagászok fejtik meg hosszas számításaikkal. Az átlagember az égen a bolygót csodálja, közülök választ ( magának csillagot. A szakember azonban tudja, hogy melyikkel hányadán legyen. A könyv kiválasztásában tehát ne a divat vezessen bennünket, ha könyvet adunk a tanuló kezébe, legyen bármilyen hasznos és bevált olvasmány is. Akármennyire ajánlkozik Harsányi Zsolt, Máray az igazi regényíró, akármilyen megnyerő is Nyíró, Tamási Ároné az igazi regény. Könyvértő ember hatodik érzékével már egyetlen mondatból, a könyv fogásából, a reklám hangjából kiismeri a tömegízlés kedvenceit. A tömeg és ízlése ügynökei a közép- osztályt is rá igyekeznek beszélni egy-egy könyvsorozatra, ezért már a gimnáziumban, és elsősorban a gimnáziumban kell rávenni, hogy ne elégedjék meg a tömeg ízetlen eledelével. Az az elit középosztály, amely az iskola eszménye, Áprily hasonlatával „irisórai szarvas, nem járhat vályúra a borjak között“. A legtetszetősebb, legnépszerűbb könyvek szerint ítélve, a mai regény nem volna egyéb, mint hanyatlás, műfaji megalkuvás, tudós színek alatt árult kuruzslás. És úgy viszony- lik az igazi regényhez, mint a kórtani színes ábrák az egészséges, élő testhez.

Miről lehet hát felismerni az igazi, az egészséges regényt? Mi a közös jelleg a Rouge Et Noir, a Wahlverwandtschaften, a Rajongók,