Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 8. szám - Dr. Harsányi István: A gimnáziumi fegyelmezés célkitüzései és módszerei
2Ö2 Dr. Harsányt István : A gimnáziumi fegyelmezés célkitűzése. kezdetben adjanak több lehetőséget a kipróbálásra, mintsemhogy egy hibás rendszert merevítsenek meg. Aki figyelemmel kíséri a ,,Levente“ folyóirat számait, s átlapozza a leventekézikönyvet, olvassa a „Szebb Jövőt“ című újságot, az meggyőződhetik arról, hogy a magyar leventekiképzés kialakítása kiterjedt és hozzáértő gondoskodás következtében jó úton halad. A még gyakran mutatkozó bajok, a kialakulatlanság betegségfoltjai majd lekopnak róla. A katonai előképzés tehát olyan tény a középiskolában, amelynek követelményeivel és következményeivel minden középiskolai tanárnak számolnia kell. A leventekiképzés nem lehet az iskolában egyesek dolga. Annak célkitűzéseivel minden nevelőnek feltétlenül azonosítania kell magát, s a maga területén minden nevelőnek ki kell vennie belőle a maga részét. A katonás nevelést csakis egységesen lehet megvalósítani egy iskolán belül. Ha csak egy-két tanár nem követeli meg 20—25 közül a katonás fegyelmet, már rés támadt a rendszeren, elveszíti sugalmazó, hódító erejét. Egyetlen tanár sem kötelezhető arra, hogy teljes mértékben tisztában legyen a másik szaktárgyaival, de igenis minden tanár köteles arra, hogy az egységes fegyelmi rendszert, amelynek egyik alapszíne, alapkövetelménye a katonaság, teljes súllyal képviselje. Azt a katonaságot, amelynek Zrínyi Miklós fogalmazása szerint legjellemzőbb vonása a kész gyorsaság, és a gyors készség, valamint a közösségért vállalt áldozatosság szelleme. Az eddig felsorolt általános követelményekből ki lehetne építeni egy egész gyakorlati fegyelmezési rendszert. Erre azonban itt nem vállaikozhatom. Annyit mégis megkísérlek, hogy néhány kívánatosnak látszó teendő végrehajtását javasoljam. 1. Az iskola fegyelmi rendjét minden félreértést, félremagyarázást kizáró módon meg kell alkotni. Az alapelveket rövid, világos, közérthető módon kell rögzíteni. Régi, értelmetlen, alkalmazhatatlan, az új intézményekre egyáltalában ki nem terjedő fegyelmi szabályzatok inkább komikusak, mint értékesek. Az ócska, idejétmúlt fegyelmi szabályzatok mielőbb kicserélendők. S e téren részlet- megoldás (ellenőrzőkönyv) nem megoldás. Az idők szellemének az egész fegyelmi rendszabályzaton meg kell látszania. 2. Szomorúan nevetséges az, ha egy testület, elveszítvén lába alól az örökké biztos bázist, évenként rengeteg határozathozatalra kényszerül, sokszor egészen rokon-, vagy azonos természetű ügyben, mert érvényes, élő elvi döntés nincs birtokában, ami ezeket feleslegessé tenné. Még szomorúbb, de szinte természetes az, hogy ezek az esetről-esetre hozott határozatok nem mennek át a köztudatba és a gyakorlatba. Élik a maguk lelketlen papíréletét. A formáknak elég tétetett. Megvan a fedezet : papíron. Sokszorosan is. Ez a baj. Nincs azonban meg egyszer, de jól. Ezen feltétlenül segítenünk kell. Mielőbb. Ezzel kapcsolatban pl. szükségesnek tartom azt, hogy az előbb említett fegyelmi rendszer megállapítása után a tanári karok általános érvényű, rendelkezésszerű, fegyelmi jelentőségű határozataikat mindig annyi példányban írják le, ahány tanár van, s minden tanár birtokában meglegyenek ezek az elvi jelentőségű
