Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Hazai irodalom
UiO Hazai irodalom. végén eladják drága könyveiket a könyvnélkül tanultakkal együtt. Én azt akarnám, hogy legyen a tanulóknak bizonyos akkumulátoruk, amibe beírnák és osztályról-osztályra átmentenék a szükséges tudnivalókat. Latin szókönyvemnek beosztása ez volt: Tárgyi szócsoportok, melléknevek antithézisekben, etimológiai szócsoportok. Az első kiadás üres lapokkal átszőve jelent meg. Ezekre a lapokra írtuk az újabb szavakat, kifejezéseket, könyvnélkülieket. Ügyhogy a könyvet a III. osztálytól a VIII-ig használva egész vocabuláris, phraseologiai gyűjteményük is volt a tanulóknak, s akármikor ismételhettünk belőlük. A Palaestra bilinguis segédkönyv egyik oldalon latin, a másikon magyar szöveggel. A nyelvtan fontosabb tudnivalóinak mechanikus begyakorlására szolgál a füzet, melynek segítségével a szülő maga is meggyőződhetik gyermeke latin tudásáról. Az előadók oly szépen beszéltek a szótanulás értékéről, a kulturális ismereteknek általa való gyarapításáról, a latin szó ízéről és- tömörségéről, a phraseologiai ismeretek gyűjtéséről, és a memoriter tanultaknak az egész életre való jelentőségéről! Bár Jirka Alajos helyteleníti a nyomtatott szó- és etimológiai jegyzékeket, de azért így is lehet valamit elérni. Ugyanő szükségesnek tartja, hogy az alsó osztályosoknak legalább 2500 szóra terjedő latin szókincsük legyen. Ezt a javaslatot nagy mértékben helyeslem, de hozzáfűzöm azt, hogy a tanulóknak legalább ugyanennyire terjedő német szókincsük is legyen. Ennek elérését némileg előmozdítaná az, ha gimnáziumainkban segédkönyvül bevezetnék Capellanus Sprechen Sie lateinisch? című beszélgetésgyakorló könyvét, mertezzel megkönnyí- tenők a magyar ifjúságnak a két legkomolyabb és a mai időben legszükségesebb világnyelvnek és európai nemzetközi nyelvnek : a latinnak és a németnek alapos megtanulását. Budapest. Dr. Hittrich Ödön. HAZAI IRODALOM A fizikai megismerés alapjai. (Mikola Sándor. VIII+ 360 lap. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadása, 1941. Ára 20—- P.) A természettudományok fejlődése mind gyorsabbá válik. Egész sor alapvető természettudományi fölfedezést és számos, ezeken a fölfedezéseken épülő technikai alkotást értünk meg az utolsó félszázad alatt. A tudományos fölfedezések és azok gyakorlati alkalmazásai abból az óriási ismerethalmazból nőttek ki, amelyet évszázadok munkásainak hangyaszorgalma hordott össze. Ez az ismerethalmaz ma már akkorára növekedett, hogy még egyes kiszakított részeit is csak egészen kivételes befogadóképességű elmék bírják áttekinteni, és csak ilyenek vállalkozhatnak az ismereteknek és azok eredetének magasabb szempontokból történő megvizsgálására. A kutató természettudós nem törődik azzal, hogyan és honnan szerzi az ismereteket, amelyekkel a maga szakmáját gazdagítja ; ennek a kérdésnek vizsgálatát a filozófusra bízza. De a filozófus csak akkor juthat ebben az irányban érdemleges és értékes megállapításokra, ha maga is jártas az illető tudományszakban. Mikola Sándor 1933-ban megjelent könyvében (A fizika gondolatvilága)
