Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Dr. Juhász Béla: Tanítók erőteljesebb részvétele a missziói munkában
128 Dr. Juhász Béla : Tanítók részvétele a missziói munkában. terv anyagfelsorolásában nem is található ez a szó : misszió, utalás sincs reá, a IV. oszt. tankönyvben pedig — amely 1926-ban készült — mindössze egy lapnyi rövid elméleti ismertetés van, de egy hang sincs arról, hogy a missziói munka a tanítónak is ügye. A mi tanítóképzőintézetünkben nem láttam Belmissziói Útmutatót, ehhez hivatalból kellene hozzájutnunk. Az önképzőkörökben nincs egyházügyi szakosztály, a pályatételek közt nincs olyan tárgy, amely az egyház missziói munkájára való előkészítést szolgálná. Ebben az állapotban minden a vallástanár személyén fordul meg. Azonban még sohasem hallottam, hogy a vallástanár azt mondotta volna valamelyik jelöltre : ez az ember nem alkalmas tanítónak, mert nincs meg benne a missziói szolgálathoz szükséges fejlett egyházi tudatosság, vallásos és egyházias érzület. Ez a szempont valóban nem is eshetik latba a tanítóképesítésben, mértéket nem volna könnyű rá találni. Szabad-e ezek után csodálni: nem mindenik tanító visz intézetéből missziói munkára indító hatásokat. Az élet és az időnként érkező rendelkezések máig mégis kitermeltek jelentékenynek mondható, missziói feladatok betöltésére bizonyos fokig alkalmassá tevő szervezeteket ifjúsági vallásos szervezetek alakjában, nem azonos erősségben ugyan intézetenként, de határozott törekvéssel. Hat tanítóképző (3 fiú és 3 nő) multévi Évkönyvéből értesülünk, hogy egyik-másik intézet sokféle okból (szünetek, nagy elfoglaltság!) nem valósíthatta meg az előkészítést a kívánt színvonalon, de látszik, hogy akarta. Mindenik intézet foglalkozik ifjúsági köreiben bibliamagyarázattal, a nagykőrösi tanítóképzőben az egyházi életre nevelés sok vonása szóba került, a Csendes napok mindenütt megvannak, a fiúképzőkben a SDG-kollégiumok munkája erősödik, s kivétel nélkül foglalkoznak a jelölteknek a vasárnapi iskola vezetésére való kiképzésével, ez elméleti és gyakorlati egyaránt volt; e tekintetben az egyházkerület missziói bizottsága nagy segítséget jelentett 1939 őszén. "Nagykőrös és Sárospatak eljuttatták növendékeiket a KIÉ vezetőképző tanfolyamára. A legteljesebb gyakorlati előkészítést a gyülekezeti missziói munkára a kecskeméti nőképző végzi: a felsoroltakon kívül tanyamisszió, szegénygondozás, iratterjesztés, karácsonyfaünnepély és egyházi irányú pályázatok mind helyet kaptak a Lorántfy Zsuzsámra egyesület szorgoskodásában. Általában a nőképzők mintha fogékonyabbak lennének a missziói munka értékének felismerésében (igaz, itt nincs leventefoglalkozás!). Ha régebben kellő előkészület és alkalmazkodás kísérte volna a konventi missziói lelkészek látogatásait, az eredmény e tekintetben is tartós lehetne. . IV. A jövő kedvező alakítása. A missziói munkára való előkészítés tehát emelkedő irányt mutat a református tanítóképzőintézetekben, s így az irányt erősítve, a munka erőteljes folytatásának a tanítóképző-akadémián nincs akadálya. Az emelkedés előmozdításához több járható út vezet. Mert
