Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
112 Hazai és külföldi irodalom. a végesben szemlélteti. Ez lehet külső, belső, testi, lelki, matematikai, logikai, dinamikai stb. A szép és felségessel megegyező érzelmek a kellemetes, ékes, csinos, nagy, nemes, ünnepi, pompás, megillető stb. A szép ellentéte a rút, ezzel megegyező érzelem a nevetséges, illetlen, komikus. II. Alkalmaztatott esztétika. Könyvének második része a gyakorlati vagy alkalmaztatott esztétika* Ha a szép alkotásokban nyilvánul meg, ezt szép mesterségnek, művészetnek (ars, techne) nevezi, alkotója a zseni. Ennek ismertetőjele az, hogy a szokás szerint való regulákat átaílépi. De a zseninek is szükséges a szorgalom és tanulás. Itt ismerteti a szépmesterség postulátumait, reguláit. Ezután beszél a különböző művészetekről, így : a) Hangos mesterségekről (poézis, éneklés, szépszólás, szép beszéd, ékesen szólás.) b) Képcsináló mesterség. (Képöntés, képmetszés, kőfaragás, képeszter- gálás, grafika.) c) összerakott mesterség (kertészet, építészet, szépírás, pénzverés). d) Mozgásos mesterségek (tagjártatás, tánc, bajvívás, lovaglás, vitézi lovagló játék). Péterfi több mint száz esztendővel ezelőtt beszélt a mozgásról, mint önálló művészetről. Szükségesnek tartottam ennyire ismertetni ezt a komoly, értékes munkát. Bár fogalmazása és meghatározásai sokszor nehézkesek, de gondolatai és rendszere megkapóan világos. E mű megjelentetése nagy tudományos érték felfedezése s egyben egy méltatlanul elfelejtett tudósé, aki méltán sorakozik a Bólyaiak, Köteles Sámuel, Szász Károly és Apáczai sorába. Kolozsvár. Simon Károly. Makkai Sándor : Mi Ernveiek. 1940. Bévai-kiadás. Makkai új könyve, mint már címe hirdeti, családregény. S egyben történeti regény is. A magyar nemzet egy külsőleg-belsőleg legválságosabb korában élő családjának regénye. A regény a szabadságharc végső napjaiban kezdődik, s a kiegyezéssel zárul. Az a vajúdó kor tehát a háttere, melyben a régi rendi-nemzeti Magyarországból nem a legjobb akaratú bábák közreműködésével megszületik az új polgári Magyarország. Ezek a nagy kibontakozó erők kavarják a falusi kisnemes Ernvei-család sorsát s bennük-mögöttük a magyarságét. A regény színhelye : Erdély. Sokszor elmondották már : Erdély a nagy magyar sors előképe és iskolája. Makkai is ennek teszi meg regényében. A történet egy nemzedékváltás keretében játszódik le : amíg a 48-as dacos, romantikus nemzedéket felváltja a kiegyezés józan, reális magyarja. Az öreg Ernyei legnagyobb fiában, Dávidban akar sorsa fölé emelkedni. De Dávid sorsát kettétöri a szabadságharc vihara, még inkább az abszolutizmus, az idegen uralom. Az elnyomás, mint egy nehéz próba napfényre hozza az emberek tulajdonságait. Az Ernyei-féle öregek makacsul nem vesznek tudomást az új világról s pusztulnak. A Dávid-féle rajongó fiatalok magyar módra álmokat szőnek s lakóinak, pedig semmit sem tesznek. Vannak, akik a közzel nem törődve, csupán egyéni boldogulásukra néznek, mint az Ernyei- vő, Pókai Imre, de erkölcsi alap híján ezek semmivé lesznek. Vannak, akik véreik árulóivá válnak. Az öreg Ernyei álmát kisebbik fia, Áron váltja valóra. Ő és barátja, Paniti Gábor képviselik a józan, okos új magyarságot. Ezek tiszta fejjel és szívós akarattal kitanulva a marosvásárhelyi és az enyedi „kollégiumot“, külföldi egyetemeken gyarapítják tudásukat, s hazajőve, a megtisztelő állami meghívás ellenére, öntudatosan, felekezetűk meghívását, az enyedi professzor- ságot fogadják el, mert itt vár reájuk a legtöbb teendő. Áron öccse, Énok pedig otthon maradva, szorgalmas munkával gyarapítja az apai vagyont s az Ernyei-családot, elfogulatlanul paraszt ággal oltván be nemességét. A férfiak körül remekbe álmodott nőalakok forgolódnak. Közülük is
