Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 2. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. Törös László érdeklődését közelebbről iskolánk reformkora foglalkoztatja. így emelte ki abból már évekkel ezelőtt az első modern pedagógus Kerekes Ferencnek, továbbá a természettudós, a költő és nyelvújító Földi Jánosnak alakját. E munkák értékét is terjedelem, alaposság tekintetében jóval felülhaladja a kezünkben forgatott könyv. Ez különben természetes is, mert Sárvári markáns egyénisége és az ót körülölelő környezel szinte halomszámra kínálja tollának a feldolgozandó anyagot. Sárvárinak hosszú élete, melyet syntaxista diákkorától csaknem haláláig a Kollégiumban töltött el, maga egy darab kollégium. S ennek rajzát elevenen érezzük isa munkában. A gyermek Sárváriban előttünk áll a Methodus- kori kollégiumi kisdiák, akinek a módszertelen módszerek miatt kőfejtésnél verejtékeztetőbb munkát jelent a tanulás. A nagydiák Sárvári annak az ifjúnak típusa, akin szinte szemmel láthatóan bontakoznak a tanári ráhatások következményeként és tanári támogatásból a jövendő kollégiumi tanár vonásai. A publicus praeceptorság, a széniori tisztség, a külföldi akadémiai tanulmányok, melyeknek szellemi és anyagi áldásait Sárvári is élvezte, rendesen már a kollégiumi katedrához vezető út volt. Sárvári is professzor lett 1795-ben a Kollégium negyedik tanszékén, melyet előtte — Milesz József nyolcévi működésének közbevetésével — a nagyhírű Hatvani István tö tött volt be. Itt kezdődik Sárvári életének az a része, mely Törös alapos kutatásokon nyugvó feldolgozása tükrében nemcsak magának a professzornak eddig eléggé nem ismert lelki vonásait vetíti elénk, hanem az ő tanári munkáján át rövid keresztmetszetben közelről meg is mutatja a múlt század derekán alkalmazott kollégiumi oktatás természettudományi anyagát s annak előadási módszerét. Azt persze, tudnunk kell, hogy e kor didaktikája még korántsem tudatos és tudományosan raffinált alapozottságéi, de annál érdekesebb a mai kor embere előtt, ha a sablonok mellett a tanár egyéniségéhez mért tanítói szabadságnak is elismeri a jogosultságát. Sárvári tanítási módszerét kétségtelenül erős szubjektivitás jellemzi. Ilyennek látjuk volt tanítványai emlékezéseiben. „Mívelt impressiót tevő külsőben“ mély vallásos érzés és alapos tudomány lakozik nála. Tekintélye van otthon és az iskolában, családja körében és tanítványai közt egyaránt. Tanításában közvetlen. Példákkal, gyakorlatilag tanít; a nehezebben felfogható részleteket háromszor-négyszer is elmagyarázza. Az óráin fegyelem uralkodik és előadásait az ifjúság lélekzet-visszafojtva hallgatja. így nincs rá szüksége, hogy mindig derűs kedélyét haraggal és kifakadásokkal árnyékolja. A törekvő tanulót szíves szeretettel karolja fel és útjait egyengeti. így terjed ki gondja Arany Jánosra is, ahogy erről a költő később a „Bolond Istók“ kedves humorral átszőtt versezetében és önéletrajzában hálásan és nagy tisztelettel emlékezik. Annál bántóbb, hogy a vásott diák még őt is, ezt az „agg Simeont“, kinek „nem fért a híre Debrecenben“, végül csak „kibőgte“. Sárvári tudományos munkásságának és sokoldalú képességének kiemelésére Törös alapos és kimerítő tanulmányokat végzett, s annak eredményét könyvében terjedelmesen közli. Részletesen ismerteti és méltatja a nagy professzor doktori értekezését, filozófiai erkölcstanát, rajztanítási kézikönyvét, egyházszónoki műveit, költői munkáit, előadási jegyzeteit, leveleit s a katedrán kívüli minden tevékenységét; s teszi ezt a háttér és környezet széles megvilágításával. Törös általában oly széles alapozással dolgozik, hogy a terjedelmes talapzaton Sárvári alakja szinte eltörpül. E kétségtelen esztétikai vétséget azonban még szoborműnél is könnyen megbocsátja a szemlélő, ha a talapzatnak is megvannak a maga lendületes vonalai és mozgalmas csoportjai. Már pedig Törös munkájában a túlságos szélesre szabott háttérnek és környezetnek is sok a mondanivalója. Ezek ugyan nagyrészt már nem újak, de csak a Kollégium történetének részletesebb ismerői előtt; az olvasóközönség jórésze, mely e derék munkát kezébe veszi, a tárgytól távolabb eső terület rajzában is sok ismeretlen és érdekes anyagot talál, így pl. Mándi Márton
