Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek

64 Egyházi és iskolai hírek. István perének, Sinai Miklós bukásának, a kollégiumi diákélet világának képében. Tehát e részletezés sem volt szükségtelen munka. Az egész könyv levegőjét átmelegíti a tárgyszeretet, mely szerző tollát vezeti. Nyelve is közvetlen, lendületes, bár néhol jelentéktelenebb pongyola­ságok és sajtóhibák zavarják. A derék munkát kivált a tanári és az ifjúsági könyvtáraknak ajánljuk. Debrecen. Dr. Nagy Sándor. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK. A református tanárok gyermekeinek nevelési segélyére már február 7-ig szíveskedjenek az érdekelt kartársak a kérvényeiket beküldeni. (Pályázati hirdetés a Tanügyi Szemle januári számában.) Az ösztöndíjasok ne hasz­nálják a kérvény-nyomtatványt, elég ha félíven lemásolják tanulmányi elő- mentelüket és az illetékes igazgatókkal hitelesíttetik. .7. I. A Magyar Tanügyi Egyesületek Egyetemes Szervezete dr. Ősz Béla tanügyi főtanácsos elnöklete mellett 1940. január 10-én 5 órakor tartotta elnöki tanácsülését Budapesten, a Tanárok Házában. Az ülésen az elnök előadta, hogy illetékes helyen eljárt az elvesztett egy esztendő beszámítása érdekében. Azt a választ kapta, hogy a mai viszonyok között a kormány ezzel a kérdéssel nem foglalkozhat. Éppenúgy nem foglalkozhat a többi beérkezett kérelemmel sem, mint egyes státusok rendezésével, az utazási kedvezményekkel. Ezután az ülés egyetlen és legfontosabb tárgysorozati pontja volt a tanügyi kamarák meg­alakításának a kérdése. Ezt a kérdést a jelen volt egyesületi képviselők előtt Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató ismertette. Ismertetésében először cáfolni igyekezett azokat az ellenérveket, amelyeket a tanügyi kamarák megalakításával szemben szoktak felemlegetni. Rámutatott arra, hogy ma már illetékes hivatalos tényezők sem tartják időszerűtlennek és lehetetlennek a tanügyi kamarák megalakításának a gondolatát, s hogy a közoktatásügy kormányzatnak a tanügyi kamarák működése, ezáltal pedig a tanerők fölött is megmaradna a legfőbb felügyeleti joga a tanügyi kamarák megalakítása után is. Aztán röviden vázolta, hogy miért lenne szükség a tanügyi kamarák megalakítására, s hogy miért érlelődött ki ma már majdnem minden tanító és tanár lelkében a tanügyi kamarák szükségességének a gondolata. Végül kérte a MATESz elnöki tanácsát, hogy nyilvánítson ebben a kérdésben véle­ményt, mert a magyar tanítórend ez illusztris képviseleti szervének a jóvá­hagyása nélkül természesen nem lehetne siker reményében folytatni a küzdel­met a tanügyi kamarák megalakítása érdekében. Az előadáshoz többen szólották. Az idők jele és nagyon komolyan figye­lembe veendő tünet, hogy a hozzászólások kivétel nélkül nagyon helyesnek, nagyon szükségesnek ismerték fel a tanügyi kamarák megalakítását. A polgári iskolai, tanítóképzőintézeti, kereskedelmi szakiskolai tanáregyesületek, az országos evangélikus tanítóegyesület képviselői nyomatékosan hangot is adtak ilyen irányú véleményüknek, de a többi hozzászóló is mind sürgette a siker reményével biztató lépések megtételét. A vita befejezése után a MATESz elnöki tanácsa határozatilag ki­mondta, hogy : 1. teljes egyhangúsággal helyesli a tanügyi kamarák meg­alakításának a gondolatát; 2. szükségesnek tartja a célravezető lépések sürgős megtételét; 3. felkéri a tagegyesületek képviselőit, hogy egyesületeikben és egyesületi lapjaikban ismertessék, népszerűsítsék a tanügyi kamarák gon­dolatát ; 4. felkéri dr. Bernáth István, Mesterházy Jenő és Nagy Miklós urakat, hogy február 15-ig a tanügyi kamarák megszervezésére vonatkozó részletes és pontos javaslatot készítsenek, amelyet aztán a MATESz elnöki tanácsa újból tárgyalás alá fog venni s végül 5. megbízza Nagy Miklós előadót, hogy megfelelő, alkalmas időben a nagy közvélemény előtt újságokban és rádióban is próbálja népszerűsíteni a tanügyi kamarák gondolatát. N.

Next

/
Thumbnails
Contents