Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 2. szám - Dr. vitéz Bessenyei Lajos: Pótlás és magyarázat
Ur. vitéz, Bessenyei Lajos : Pótlás és magyarázat. 49 a protestantizmus lelki sajátságaival, hogy a kálvinizmust például egyenesen »magyar vallásnak«-nak nevezték el.“ Már pedig a magyar vallás fogalmi kialakítása, mely a reformáció korából származik, alig hiszem, hogy áthidalhatatlan szakadékot képezne hajdúnánási álláspontomhoz. Az tagadhatatlan, hogy a „faji államkoncepció alapja a biológiai materiálizmus“, de csak részben, legfeljebb kisebb felében, mert a nagyobbikat lelki adottságok szabják meg. A materiálizmus azonban a szó eredeti értelmében szintén Isten teremtménye, azzal e földi világban feltétlenül számolni kell, legyen az akár szervetlen, akár szerves anyag, annál is inkább, mert a teremtés befejeztével ,,látá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, ímé igen jó“ (Mózes I. 1 : 31). Református anyaszentegyházunk is a maga életfolyamatában nem zárkózhatik el az anyagi dolgoktól a halálos veszedelem felidézése nélkül, éppen ezért az uralkodó koreszmék materiális hatásaival is meg kell küzdenie történeti továbbfejlődése folyamán. Ennyit kívántam elsőnek kifogásolt állításom magyarázatául elmondani. A másodikra, amely a kálvinizmusnak a totalitás élet- folyamatába való beleilleszkedhetőségét lehetőnek véli, ellenben a püspöki bírálat azt kereken tagadja, csak annyi a szerény megjegyzésem, amennyi e tagadáshoz adott jegyzetrovatban megállapítást nyert. Ha egyszer a fascista Olaszország a maga totalisztikus államberendezkedésében teljesen megbírt egyezni a katholicizmussal és a pápasággal, ami valóban „nagy politikai művészet“, akkor nem látom át: miért ne lehetne nálunk is egy esetleges hasonló állami szervezetnél a magyar protestantizmussal békességes congruenciát teremteni? A Mária Terézia—II. József-féle művelődéspolitikai tota- lizmusra való hivatkozás igénytelen nézetem szerint nem helytálló : ezek az uralkodók koruk hatását követve a felvilágosult abszolutizmust kívánták birodalmukban megvalósítani8, és II. József „gépiesen gondolkodó racionalizmusa volt az, mely először képzelte el a Habs- burg-ház birtokát tevő területeket egyetlen államként, ő az első Habsburg, aki elvben is, az egységesítés kedvéért centralista nézetekre jut“. Hogy ezt a centralizációt és germanizációt a magyar református iskola „nem szolgálta ki kritikátlan lelkesedéssel“, hanem a legmélyebben harcolt ellene, az a legérthetőbb magatartás, a megelőző századok magyar kálvinista iskolapolitikájának szükségszerű következménye, dicsőséges hagyományának logikus és morális folytatása. Ellenben a magyar fajiság alapján berendezkedő állam joggal tarthatna igényt éppen a „magyar vallás“ részéről egy megfelelő — nem „kiszolgálásra !“ — támogatásra. Ennyit kívántam elmondani megnyitómhoz utólagos pótlásul és magyarázatul. A világért sem akar ez vitatkozás vagy támadás lenni, mert magamra vonatkozólag teljes mértékben érzem az emberi gyarló3 Hóman—Szekfü: Magyar történet, Bp. 1935.. IV. kötet 490. és köv.; V. kötet 37—97. lapok.
