Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és isknlai hírek. 43 egyetem Néprajzi Intézete Győrffy István vezetésével, a Közgazdasági Egyetem Földrajzi Intézete gróf Teleki Pál irányításával, a Tisza István Tudomány- egyetem Magyar Nyelvkutató Intézete Csűry Bálint vezetésével. Másfelől pedig az rt. n." szociológusok hangos szóval, az adatok kiélezésével a közvélemény elé tárták a magyar nép valóban égető sebeit, a magyar földkérdést; az egyke problémáját, a magyarság dunántúli térvesztését stb. A jószándék azonban nem pótolhatta a módszeres kutatást és tudományos lelkiismeretességet, és így az ú. n. falukutató könyvek, ha nagy feltűnést és általános érdeklődést keltettek is, és a legszélesebb rétegekben is elterjedtek, úgyhogy az illetékes köröknek is komolyan kellett foglalkozniok e kérdéssel, a fent vázolt okok miatt mégsem adtak hű képet. Az adatok erős kiszine- zése jó propagandának, de mégsem lehet ezek egyoldalú beállításával pontos helyzetképet adni, hogy a bajok ezek alapján orvosoltassanak. A tudományos intézetek alapos, de aránylag szűk körre kiterjedő kutató munkája pedig anyagi támogatás híján és szervezetlenül nagyon lassan haladt előre. E szempontok figyelembevétele érlelte meg megboldogult Győrffy Istvánban és gróf Teleki Pálban azt az elhatározást, hogy e munkát az egész országban meg kell indítani, de alaposan képzett, lelkiismeretes és politikai pártok szolgálatában nem álló fiatal magyar kutatókkal. Ilyen kutatókat kell tehát nevelni E célból már a múlt tanév folyamán összegyűjtötte Győrffy István a budapesti tudományos intézetek fiatal kutatóit a magyar néprajz, földrajz, történelem, társadalomtan búvárait, továbbá jogászokat, orvosokat, mérnököket, lelkészeket, stb. Érintkezésbe lépett a vidéki intézetekkel és tudományos munkásságot folytató gimnáziumi tanárokkal is. A nyár folyamán pedig Kiskunhalason táborba gyűjtötte össze őket. Mintegy negyven fiatalember gyűlt össze és végzett munkát a Kiskunság e fontos helyén. Győrffy célja az volt, hogy a különböző szakkörökben dolgozó fiatal kutatók egymást megismerjék, gondolataikat.kicserélgessék, egymástól tanuljanak. A tábor résztvevői reggel héttől este hétig gyűjtő munkát végeztek, este pedig összejöttek és a napi munkát beszélték meg és előadásokat hallgattak. A halasi táborban is kitűnt, hogy a táj- és népkutatóintézet nem szakműveltséget ad. az az egyetem tudományos intézeteinek tudományos dolga, hanem globális áttekintést nyújt a magyar táj- és népkutatás problémáiról, hogy a kutatók a maguk szűkre szabott kutatási területén is lássák a nagy egészet, ami az ő közös munkájukból fog majd megszületni. Győrffy szavaival élve az a célja a kutatók ilyen irányú képzésének, ..hogy—a tájban és a nép között kutatva a maga szövevényességében lássák és ismerjék meg a problémákat és az életet, hogy ne ítéljenek könnyelműen, felületesen és egyoldalúan. Különös súlyt helyezünk arra — mondja tovább Győrffy, hogy a nép életét ne romantikus szemmel nézzék, hanem tapasztalatilag is éljék, és saját tapasztalataik alapján ismerjék meg és értékeljék a nemzetfenntartó társadalmi réteget, a parasztságot“. A falukutató munka nagy jelentőségénél fogva hatással van a középiskolák érettebb ifjaira is. Ezek is résztvettek néha a munkában, de kellő irányítás és szervezettség híján e munkák különböző vágányokon haladtak és sokszor nem kívánt eredményre vezettek. Ezért kötelessége az iskolának, hogy az ifjúságnak a kor szelleme által diktált érdeklődését felkarolja, és maga vezesse az ifjúságát a helyes irányban, a helyes csapásokon. Hogy a tanárok ezt a feladatot elvégezhessék, megboldogult Győrffy István kezdeményezésére gróf Teleki Pál miniszterelnök a kultuszminiszterrel egyetértve három tankerület (budapestkörnyéki, szombathelyi, debreceni) gimnáziumi tanárainak számára vezetoképzőtanfolyamot rendezett. Teleki Pál gróf miniszterelnök nagyfokú elfoglaltsága folytán, a tanfolyam vezetője, dr. Kádár László egyetemi tanár ismertette a tanfolyam célját. A tanfolyam megrendezőinek alapelve az, hogy az iskolának az életre kell nevelnie és a magyar iskolának ezenfelül a sajátos magyar életre. Az egyes előadások megismertettek bennünket a népgazdálkodással (Tálasi István, Horváth Sándor), a falu közgazdasági kérdéseivel (Karsay Gyula), a nép társadalmi életének problémáival (Mády Zoltán, Hilscher Rezső), a népi
