Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
44 Egyházi és iskolai hírek. építkezéssel (Vargha László), a népi háziiparral (Gönyet Sándor), a népzenével (Kodály Zoltán), a nép nyelvével (Bakó Elemér), költészetével (Ortutay Gyula), művészetével (Visky Károly), családi életével (Beczkóyné Révész Ágnes), a nép egészségügyével (Nyáry András), a magyar tájkutatás problémáival (Kádár László). Hallottunk előadást a népművelésről (Antalfia Antal), két előadást pedig a táj- és népkutatás módjairól és lehetőségeiről a középiskolában (Tálasi István és Kemenes Illés). Az előadások általában az illető tudományszak problémáit tárgyalták. Azután arra tértek ki, hogy mit lehet ebből adni a középiskolában a tanórákon, és hogy milyen feladat megoldását kell kitűzni a táj- és népkutatást vezető tanárnak, az ifjúsági egyesületekben. A legtöbb előadásból az derül ki, hogy tantervűnk mai kerete vajmi kevés lehetőséget nyújt a magyar táj- és népismeretnek. A sajátos magyar életre nevelés szempontjából pedig ezek tanítása múlhatatlanul szükséges. Az előadásokat délelőtt tartották, délután kirándulásokat tettünk. Megtekintettük szakszerű vezetéssel a Néprajzi Múzeumot, továbbá a Közegészségügyi Intézetet, az újpesti Szociálpolitikai Intézetet, a Hangya telepeit, megnéztünk egy nyomortanyát Üjpesten. Kirándulást tett a tanfolyam hallgatósága Fótra, Budaörsre, Tardosra és Martonvásárra. A tanfolyam kísérlet volt. A tapasztalatok alapján a jövőben megrendezik ezt a többi tankerületek gimnáziumai és más középfokú tanintézetei számára. A cél az, hogy a tanfolyamokat állandósítva, egy-egy iskola több tanára vegyen részt rajta. Ezek vannak hivatva arra, hogy iskolájukban a táj- és népismeret elemeivel és a kutatási módszer legegyszerűbb módjaival megismertessék az ifjúságot. Miben áll tehát ez a munka? Mint az iskoláknak megküldött kultuszminisztériumi tájékoztató mondja, a cél nem tudományos, hanem pedagógiai. „A táj- és népkutató munka a középiskolában az állampolgári nevelés szolgálatában áll. A célja nem a nép közötti felelőtlen izgatás, vagy többé- kevésbbé alapos, újságcikkízű könyvek, meg röpiratok gyártása, hanem az. hogy a diákságot már zsenge korában megismertesse az élet ezernyi küzdelmeivel a magyar földdel és a magyar néppel közvetlen szemlélet és érintkezés útján... Megismerteti a tanulókkal a magyar nép értékeit és erényeit, nemkülönben fogyatékosságait és szükségleteit, s ezzel megszeretteti és meg- becsülteti velük a népet, ami arra vezet, hogy férfivá serdülve, a népi erényeket és értékeket a nemzet érdekében kamatoztatni is fogják. Éppen így megismerteti a magyar földet és tájat, amelyben a magyar nép élete gyökerezik, s aminek okos kihasználása biztosítja a nemzet boldogulását.“ A cél ideális, de gyakorlatilag kivihető. Jórészt falusi származású ifjaink már hazulról is hoznak ismereteket a nép életére, nyelvére, műveltségére vonatkozólag. Ezeket csak rendszerbe kell foglalni, és így teljes mértékben kiaknázva a bennük rejlő nemzetnevelő hatást, ifjúságunkat az európai küldetésű magyar sors vállalására új fegyverekkel vértezzük fel. Debrecen. Dr. Végh József. III 11 DET .VIÉ NY a legközelebbi vallásiam vizsgára vonatkozólag. A tiszántúli református egyházkerület Püspökének, mint a Vallástanár- képesítő Bizottság elnökének megbízásából tudatom a vallástanári vizsgálat után érdeklődőkkel az alábbiakat: a) A legközelebbi vallástanárképesítő vizsgálat Debrecenben, 1940 február hó 26., 28. és következő napjain fog tartatni, és pedig a zárthelyi írásbeli vizsga február hó 26-án d. e. 9 órakor, a Kollégium kistanácstermében, a próbatanítás február 28-án, szükség esetén 29-én d. e. a református gimnáziumban (illetve amennyiben női jelentkező is lesz, a Dóczi-intézet leánygimnáziumában), a tanterv szerinti vallástanítási órán ; a szóbeli vizsgálat február 28-án, szükség esetén február 29-én a Kollégium kistanácstermében d. u. 3 órai kezdettel lesz. b) A vizsgálatra vonatkozó tájékoztató iránt a vizsgálat előadójához (Dr. Gsikesz Sándor egyetemi professzor, Debrecen, Kollégium) kell fordulni.
