Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
42 Egyházi és iskolai hírek. amelyben a szaknevelés gondolata már határozottan középponti jelleget nyer. Végül áttekinthető képet kapunk arról a szellemi mozgalomról, amelyet Kerschensteiner elmélete a részben helyeslő, részben ellentétes megnyilatkozások formájában kiváltott. (E. Barschak, Th. Litt, H. Freyer, M. Scheler— S. Hessen, J. Dewey, H. Sandig, J. Schult, H. Nohl, H. Freyert.) A nagy részlettanulmányokról tanúskodó, logikus rendszerű és kiválóan tiszta, művészi szaknyelven írt könyv igen időszerű. A mai viszonyok közt kevés olyan probléma van, amely annyira belevágna az egyén és közösség életalakításába, mint ennek a tanulságos műnek alapproblémája. Nagykörös. Nánási Miklós. A Protestáns Tanügyi Szemlének 1939 decemberi (XIII. évf. 12. szám) számában fenti cím alatt egy cikkem jelent meg, melyben a líceumi iskolatípus tankönyv-nehézségeiről, közelebbről az ének, de különösen a zeneoktatás tankönyvei körül most uralkodó visszás helyzetről számolok be, kérvén az illetékes hatóságot, hogy megfelelő^ongora-iskola kiválasztásánál adjon szabadkezet a szaktanároknak, hogy azok a mai pedagógiai követelményeknek megfelelő korszerű hangszeriskolát használhassanak a kötelezőleg elrendelt Kosáry-féle zongora-, illetve harmoniumiskolával szemben. Jól értesült köröktől múltkori cikkemre a következő információt kaptam : A Kosáry-féle zongoraiskolát csak az 1938—39. iskolai évre rendelték el a líceumok számára, s csak véletlenül maradt benn a tankönyvjegyzékben az idei évre is, miután nevezett zongoraiskola újabb átdolgozása még nem készült el. Mindenesetre — ha ezeket tudom — nem írtam volna meg a múltkori cikket, hiszen meg kellett volna várni az új hangszeriskolát. Dehát honnan tudhatták volna ezt az érdekelt szaktanárok? Tény ellenben az, hogy az 1938—39. iskolai évre nem jött hozzánk olyan rendelet, mely a Kosáry-féle hangszeriskolát rendelte volna el, tehát nem is használtuk. Annál inkább meglepő volt — s ez váltotta ki a múltkori cikk panaszkodó hangját —, hogy ezen iskolai év elején, tehát 1939—40-re jött szigorú rendelet, mely szerint csak a tankönyvjegyzékben felvett tankönyveket lehet és szabad használni, tehát csak a Kosáry-féle hangszeriskolát. Őszinte kíváncsisággal, s köteles jóreménységgel várjuk az átdolgozott új hangszeriskolát. Azonban az lenne tiszteletteljes kérésünk a kérdéses zongora- iskola Szerzőjéhez : ne dolgozza át a régit, hanem írjon helyette újat, így bizonyosan több reménység lesz rá, hogy az megfelel a mai zongorapedagógia kívánalmainak. Nyíregyháza. Vikár Sándor. Beszámoló a középiskolai tanárok táj- és népkutalő vezetőképző tanfolyamáról. Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tett szert a magyarság kutató munka. Egyre erősebb lett a vágy a fiatalságban, hogy megismerje a magyar földet és annak népét, megismerje a magyar falut, a falu-társadalmat ; továbbá rámutasson az illetékesek előtt a mai magyar élet sebeire, a nemzet fennmaradása szempontjából-sürgetően fontos feladatok megoldására. De érezve és tudva azt is, hogy — noha a nemzetközi, európai magas műveltség hordozója a nemes osztály volt — a magyarság nemzetmegtartó hagyományainak őre és hordozója a parasztság, a nép volt, tanulmányozni kezdték, hogy mi volt az a szellemi tartalék, ami idegen elnyomás, háborúk viszontagságai közben erőt adott a népnek, egyszóval mi tehát a népi kultúra, mik a néphagyományok. Tudományos intézetek, az egyetemekről kikerült fiatal kutatók halkan és szerényen hozzáfogtak a munkához, a nép gazdasági és szellemi kultúrájának búvárlásához. Így a szegedi fiatalok, a sárospataki teológusok Üjszászy Kálmán vezetésével, a Pázmány Péter TudományEGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK A líceumi tankönyvekről.
