Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 41 sabban nyújt. Nem zsúfolja az adatokat, mint a száraz és tudákos vezetők, hanem józan mértékkel csak annyit ad, amennyit a köztudatban meg lehet és meg kell tartani. Stílusa tárgyilagos minden elvontságtól, fontoskodástól mentes, könnyed, egyszerű. Szellemes találó megjegyzései biztos ízlésre és ítéletre vallanak. Sehol sem esik a lokálpatriotizmus rövidlátásába és fellen- gősségébe, friss és közvetlen marad mindenütt a nélkül, hogy az utinoteszek fecsegésébe esnék. A könyv rendszerességével, ügyes, rövid fejezeteivel jó áttekintést ad a Kollégium és a többi iskolák értékeiről, szakszerű művészeti leírást ad a templomokról, szobrokról, az Egyetemről, a Déri Múzeum kincseiről, a temetőkről, végül hangulatos képet fest a Hortobágyról. Kár, hogy a debreceni séták gazdag irodalomtörténeti, történeti és művészi látnivalóiról keveset mond. A képek száma is kevés. Bő anyaga kiválogatásában tisztán kulturális érdek vezeti : a régebbi ismertetők reklám-ízének itt nyoma sincs. A föld- és néprajz tanítása szempontjából sajnálni lehet a földrajzi, gazdasági és szociográfiai ismertetés hiányát, de éppen ezen könyv helyes beosztása és módszere nyújthat jó példát majd illetékes szakembernek e tárgykör hasonló népszerű feldolgozására. E szépen megírt kis kalauz régi hiányt pótol, s teljesebb, világosabb képet ad, mint a sok részletmunka, elavult összefoglalás és ismertető. Minden olvasót meggyőz arról, hogy Debrecen különös drága értéket jelent a magyar városok koszorújában : nemesi magyar polgári hagyományt, történelmi levegőt, hamisítatlan magyar jelleget, egészen eredeti kulturális miliőt. Ezen értékek megbecsülésére neveini a mai magyar nevelő legszebb feladata. M. P. Barankay Lajos dr.: A szakuevelés elméletének alakulása. (Az általános és hivatásszerű nevelés gondolatának küzdelme.) Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. Pécs, 1939. 212 o. Ára : 4 P. Á szakoktatással kapcsolatos gyakorlati jellegű és érdekű kérdések feldolgozásában irodalmunk elég gazdagnak mondható, de olyan rendszeres munka, amely a szakoktatásban rejlő nevelőerők tényezőit filozófiai szempontból vizsgálná és értékelné, nálunk még nem jelent meg. Annál több ily irányú munka látott napvilágot a külföldi szakirodalomban. Ennek tükrében mutatja meg Barankay Lajos könyve a szaknevelés elméletének alakulását, világítja meg ama kérdés köré fonódó gondolatok fejlődéstörténetét, hogy van-e, és milyen a hivatásszerű műveltségnek a nevelő ereje? A szerző nem akar feleletet adni erre a kérdésre. Egyszerűen kaput tár az érdeklődők előtt, s a gondos vezető tervszerűségével elkalauzol azoknak az elgondolásaihoz, akik megkísérelték, hogy keressék a feleletet. A könyv a bevezetésen kívül két főrészre tagolódik. A bevezetésben a szaknevelés szűkebb- és tágabbkörű jelentéséről van szó. Az első részben a szerző azokat az előkészítő mozzanatokat keresi, amelyek kedvező feltételeket teremtettek a szaknevelés gondolata számára. Ezek közül legdöntőbb hatásúnak a munka- és hivatásethos, valamint az utilitáris szempontok igazságainak felismerését minősíti. Az induktív jellegű megalapozás után a II. rész a szaknevelés elméletének fejlődésirányait ismerteti. A felosztás elve annak az aránynak és jelentőségnek fokozatos növekedése, amelyet a hivatásra-ncvelés gondolata az általános nevelés eszméjével való szintézisében felmutat. Először azokat az elméleteket, alkalmi nézetnyilvánításokat ismerteti a szerző, amelyekben a szaknevelés gondolata az egyetemes nevelés függvényeként jelenik meg. (Fichte, Herbart felfogása ; Schleiermacher, P. Natorp és a szaknevelés gondolata ; W. Rein negativ, Foerster pozitív jellegű elmélete.) Majd azokat az elméleteket ismerjük meg, amelyek a szakszerű és az egyetemes nevelés azonos arányú és jogú szintézisét tárják elénk. (Paulsen felfogása az egyetemes és teljes nevelésről; Aug. Stadler célegyenjogúság elmélete ; P. Háberlin rendeltetés elmélete; a szaknevelés helye Spranger elméletében.) Külön szakaszban részletes kifejtést és méltatást kap G. Kerschensteiner hivatás-elmélete,
