Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 33 nek-másiknak a helyét a számvonalon“. Pythagoras tétele nélkül ennek a követelménynek nem tehetnénk eleget. Ezen az úton aztán egyenesben jutunk el a további algebrai anyagnak, a négyzetgyökvonás ismeretes algoritmusának megtanításához. Tanmenetünk az előírt mértani anyag céljai irányában is tervszerűen és egyenletesen építhető fel. A háromszögek egyértelmű megszerkesztésének problémakörében ugyanis önként felvetődik a három, ill. két belsőszögből való szerkesztés, tehát a hasonló háromszögek kérdése. Ez pedig az oldalak közli arányszámnak s így általában két távolság arányszámának meghatározására vezet. A négyzet átlójának és oldalának arányszáma rendelkezésünkre állván, könnyű az összemérhető és összemérhetetlen távolságok fogalmi megkülönböztetése, mert természetes út nyílt arra, hogy az utasítások szellemében igyekezzünk ,,a dolog lényegébe helyes betekintést nyújtva a négyzet oldalának és átlójának közös mértéket találni“ s a tanulót rávezetni annak felismerésére, hogy ilyen közös mérték nincs. A további lépés a sugársorok sugár- és szelőszeleteinek arányára, •> három szögek hasonlóságának eseteire és ezek ail>almazására vonatkozó tételeken keresztül újra a Pythagoras-tétel bizonyításához vezet (derékszögű háromszög középarányos-tételei). Meg kell még említenünk, hogy betetőzésül az egyenlőterületű idomok tárgyalása alkalmával újra módunkban áll a P.-tétel bizonyítása. Tanmenetünknek különböző fokozataiban így többször fordulhat elő a P.-tétel, mégpedig olyanféle felfogásban, mint az Höfler idézett könyvében található, természetesen a magyar gimnáziumi tantervi utasításokhoz alkalmazva. Ez a körülmény a tanuló megítélésében is öregbíti a Pythagoras-tétel tekintélyét, kiemeli fontosságát, hangsúlyozza központi- ságát. Ezért sem lenne helyes az olyan tanmenet, amely a fenti nehézségeket úgy akarná áthidalni, hogy az algebrai tananyag megkezdése előtt az első 7—8 hét alatt csak a mértanit ölelné fel a Pythagoras-tételig, és csak azután térne rá a négyzetgyökvonós és az irracionális szám tárgyalására. De nem lenne helyes ez azért sem, mert így a tanuló — a 2 % hónapi nagy szünidőt is beleszámítva -— kb. 4(4—5 hónapig nem gyakorolhatná az elemi algebrai műveletek végzésében korábban megszerzett készségét sem. összefoglalva mindezeket, a helyes tanmenet így indulhatna: Szeptember. 1. hét. 1—3. óra. A háromszögek alkotórészei közti összefüggések. — Egybevágóság. 2. hét. 4—6. óra. A derékszögű háromszög. — P.-tételének szemléletes bizonyításai. 3. hét. 7—9. óra. A négyzetgyökvonás fogalma. — Teljes négyzetszámok. — Irracionális szám fogalma. Október. 4—5. hét. 10—15. óra. Négyzetgyökvonás egy és többtagú algebrai kifejezésekből, közönséges számokból. 6-—7. hét. 16—21. óra. Távolságok aránya. Sugársorok. A háromszögek hasonlósága. — I. iskolai 'dolgozat. Pénzes Zoltán. A megszigorított magaviseleti osztályozás mérlege. A VKM 1938. V. 22-én kelt 109,670—1938. IX. ü. o. számú rendeletével kiadott új gimnáziumi Rendtartás 97. §-ában lefekteti a magaviseleti érdemjegyek megállapításának új módját. Eddig mi volt az eljárás? Először is szögezzük le : „Magaviseletben jól vagy rosszul viselkedést értettünk. Kezdetben így történt az osztályozás : „Példás“ (1-es) magaviseletű volt az a tanuló, aki — eltekintve az elért tanulmányi eredménytől — ú. n. jó gyermek volt: nem „rosszalkodott“ sem az iskolában, sem azon kívül, rendesen járt templomba stb. „Jó“-1 (2-es) az ú. n. „rossz gyermek“ kapott, akit minduntalan figyelmeztetni kellett, állandóan rendetlenkedett, kérdezetlenül is beszélt, verekedett, meg nem engedett — hibának, de nem bűnnek minősíthető — cselekedeteket követett el, esetleg már osztályfőnöki megrovásban is részesült 3
