Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 12. szám - Dr. Trócsányi Dezső: A modern filozófia műhelyéből
314 Dr. Trócsányi Dezső: A modern filozófia műhelyéből. szembeszegüléssel vesszük-e? A mi új életünk számára az egyetlen lehetőség a megdicsőült Krisztus élő valóságába való beiktatottság, a bűn viszont az autonómia ; vagyis az, hogy az ember magából akar élni és cselekedni. Az evangéliom a keresztséggel kapcsolatban tehát nem a nevelői tevékenység elé állít eszményeket, hanem rámutat minden nevelői tevékenység mögött és előtt egy isteni cselekvésre és döntésre, amelyben életünk alapvető kérdése megoldódott. Bizonyos nevelési eszmények szolgálata az érték-tudat biztonságát neveli meg az emberben, a keresztségben rajtunk végbement isteni cselekedetnek pedig az felel meg, hogy az ember a Krisztusban bűnösnek és meg- igazultnak (simul iustus et peccator) ismerje meg magát, akinek az ó embere a keresztség fényebén átadatott a halálnak, és akinek életében az új ember a Krisztussal való kapcsolatból él (Róm. 6, 3—5). Ahol az ó ember a bűn, az önállósulási törekvés révén kiszakad ebből a közösségből, az út vissza a bűnbánaton és a megbocsátáson keresztül vezet. Itt újra egy szentség jelentősége iktatódik be: az úrvacsorában Isten felveszi a nngtérőt az életünk feltételét jelentő kapcsolatba. Az elmondottakból következik, hogy az egyház ú. n. tanító tevékenységének egészen sajátos jellege van. Ahol az egyház „tanít“, az igazság-közlés célja nem felvilágosítás, sőt nem is értékmegismertetés, egy új értéknek a többi értékek közé leendő beiktatása céljából. Ahol az egyház tanít, ott az ember elsősorban önmagát ismeri meg, mint bűnös és mint a Krisztusban megigazult, akinek életkérdése azon a kapcsolaton dől el, amelybe Isten a keresztségben felvetteEzekben próbáltam felmutatni azokat a pontokat, amelyeken az egyháznak alapelveiből kiinduló ténykedése pedagógiai vonatkozást nyert. A két vonal: az egyház küldetésének és a pedagógiai ténykedésnek a vonala érintkeznek egymással, keresztezhetik is egymást, de sohse olvadnak egymásba még úgy se, hogy az első az utóbbinak a megnyújtása volna a Végtelenség felé. Az egyház szolgálata nem olvadhat fel az egyetemes embernevelésben. Ő itt a világban idegenben él, küldetését hitből veszi. Csak ott gondol létének világi teljesítményeivel való megalapozására, ahol a hitben fogyatkozás áll be. Pedagógiai alapkövetelmény a nevelő-értékek harmóniája; az egyház a világgal viszont mindig feszültségben van, s ezt a feszültséget mint keresztet — ha küldetését megtagadni nem akarja — hordoznia is kell úgy is, mint a „nevelés egy tényezőjének“. Kissomlyó. Szabó Lajos. A modern filozófia műhelyéből. A filozófia haladása mindig érdekelte a pedagógust, ezért sajtó alatt levő ,,Bölcselettörténelem“ c. művemből bemutatom azt a részt, amelyik a legújabb irányzattal, az exisztenciálizmussal foglalkozik. Minthogy pedig az exisztenciálizinus a fenomenológiából nőtt ki, Heidegger előtt mesterére Husserl-re is vetünk egy pillantást. *
