Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 10. szám - Dr. Hamvas Gyula: Tankönyvírás és élménypedagógia
274 Dr. Hamvas Gyula : Tankönyvírás és élménypedagógia. talajába, de ki állítaná, hogy a „reális“ tárgyak részletei távol állanának az ifjúság magyar színezetű, lelki formálódásától. Egy-egy kapcsolatuk a magyar művészettel mind-mind a nemzeti gondolat felvetődését és megerősödését jelentik. A magyar kultúrpolitika által kitűzött anyagrészlet mindenike valóban a nemzetnevelésnek jól megválasztott tényezője. Ad 2. A tankönyvíró különösen fontos feladata, hogy a „tárgy“ vallási elemeit, erkölcsi vonatkozásait élményesítse és tudatosítsa, és a tanár és tanuló által kihozott munkaeredmények elé ezzel mintegy tükröt tartson. Messze vezetne annak részletes leírása, hogy a szerzőnek ily szempontból milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az interpretálásnál. Csak egy módszeres egység (II. o. magyar olvasm.) feldolgozása során tudatosított vallási, érzületi értékről iktatunk ide néhány sort, melyhez hasonlóan idevonatkozó hatáseredményeket minden anyagrészletnél előtárhatnánk. Tehát a nép- és történeti mondák tárgyalásánál : „Főcél kezdetben a tanulók lelke és a téma között biztos összeköttetést teremteni... Jelen esetben ezer ragyogó szállal lehet a múltat a jelennel összekötni, ha a mesék világának a tanulók által már ismert csillogó fényét rávetítjük a nép- és történeti mondák világára, amelyben a ráhullott fénytől csillogni kezdenek a mesei fantasztikummal egyenlő műdarab- részletek. Azonban ezen a csodák fényétől és képzelet játékaitól megszínesített területen csak ideig-óráig marad a tanuló érdeklődése, a figyelem domináló része az igazságnak azon kicsiny részlete felé fordul, amely a monda magvát alkotja, s ennek a valóságnak darabkáit, elemeit vizsgálja. Ügy látszik, hogy a megelevenítés e munkájában az igaz értékgondolata fog mint egyik centrális motívum szerepelni.“2 Másutt ismét megállapítjuk a következőket: „A történeti mondákat, amelyek e lelki fejlődési korszak számára elő vannak írva, két értékgondolat jegyében visszük a tanulók leikéhez. Az első gondolat a jó, anemesedés értékeszméje, melyet a keresztyénné létei fejleszt ki, a másik az igazság gondolata, amely felé a magyarság új életformája, a polgárosultság tart, amikor az ország rendeződéséből a magyar jogállam körvonalai bontakoznak ki.“3 A megfelelően élményesített olvasmányrészletek — amint látható — legtermékenyebben gazdagíthatják az ifjú lélekformálódását, és az itt-ott fellobbanó hatásértékek az iskolai nevelő és oktató munkát megaranyozzák, mélyebbé, tartalmasabbá teszik, amiből a jól megírt tankönyv előnyös nevelői értékei nyilvánvalóak. Ad 3. Szükséges az, hogy az interpretáló író alkalmat találjon a tanuló elé vinni, milyen a helyzete a kultúra mezején tankönyve 2 Dr. H. Gy. Egy módszeres ismereti egység feldolg. lélektani mozzanatai. Debrecen, 19o6. 2. 3 U. o. 5. 1. E dolgozatban a felvetett kérdés igen sok részletére bő fejtegetés található.
