Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Belohorszky Ferenc: Az osztályfőnök
22 Dr. Belohorszky Ferenc: Az osztályfőnök. azt a szülői szeretet melegsége elidealizálja. S ki lehetne vájjon az, aki ezt a kezet, fejet és szívet egy személyben adja, ha nem az osztályfőnök, aki a nevelési szempontból legeszményibb helyet foglalhatja el az iskolában. A diáktársadalom neki juttatja és adja azt a szerepet, amely titkokat fedhet fel, tehet világossá, ez a bizalmas viszony nagy értékeket leplezhet le a kutató és fürkésző nevelő előtt. A diáktársadalomban az osztályfőnöknek három típusa isme- i'etes. Az első típust adminisztráló osztályfőnöknek ismerik. Egész tevékenysége abban rejlik a diáktársadalom szerint, hogy igazolja az órákat, rendben tartat mindent az osztályban, a fegyelmi büntetéseket első fokon ő intézi, minden osztályügyet elsősorban ő irányít, engedélyeket ad. Egyébként nem tartja érdemesnek, sőt sokszor kellemetlennek is érzi, ha tanulói ügyes-bajos dolgait intéznie kell. Magasabb régiókban él, holmi kis diákügyekkel nem foglalkozhatik. Az ilyen osztályfőnök néha, ritkán meg-meglátogatja tanítványait, többnyire csak azért, hogy ennek a kívánalomnak is többé-kevésbbé eleget tegyen, de különösebben nem igen foglalkozik sem egyénileg, sem közösségi szempontból a tanítványaival. Ez a típus teljesen közömbös érzést vált ki a diáktársadalomból. Ügy nézi, mint azt a tanárt, aki óráit pontosan elvégzi, előírt kötelességét teljesíti, de számára a tanítványok nem problémák, különösebb kérdéseket nem adnak neki, s így a vezetése alatt álló osztályközösség tőle és egész egyéniségétől, elhatározásaitól függetlenül fejlődik a maga választotta irányában. Az adminisztráló osztályfő tekintélye pusztán kül- sőséges, csak addig az, amíg a viszony alárendelt szerepe megvan. Változás esetében a diáklélekről személyisége, egyénisége lepereg, semmi nyomot sem hagyva maga után. A második típus a ,,képviselő]ellegü“ osztályfőnök. Szerepe nemcsak külső ténykedésben rejlik. Ezt maga az osztályfőnök is csak jelentéktelen feladatnak ismeri. Behatóbban foglalkozik neveltjeivel, érdeklődik sorsuk, helyzetük, jövendőjük iránt. A tanulók ügyesbajos dolgainak intézését szívügynek tekinti. Számára a tanulókkal való foglalkozás a kijárás-szerepkörébe tartozik. Felhívja a kollégák figyelmét egyik-másik tanulóra, aki csak valamilyen ügyes-bajos dolgát rábízza, mindnek segédkezet nyújt, azzal a szent meggyőződéssel, hogy ez a hivatásához hozzátartozik,' ezzel tartozik tanítványainak. Nemcsak azért érdemli meg a nehéz és sokszor kellemetlen munka, hálátlan fáradozás méltánylását, mert mindezt igaz meggyőződésből teszi, mert meg van arról győződve, hogy erre a tanulónak szüksége van, hanem azért is, mert kétségtelen az, hogy belelát tanulói leikébe, azokkal foglalkozva, mély emberismeretre, diáklélek megismerésre juthat, s így az osztályfői hivatását sokkal igazabbul teljesítheti, s az egyéni nevelés terén igazi lelkibúvárrá alakulhat. Tanítványai, neveltjei nagyon fogják tisztelni, szeretni, felfedezik benne a mintaképet is, s hálájuk mértéktelen lesz irányában. Csak egyet fognak benne nélkülözni : egyénileg ragaszkodnak hozzá, de
