Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 9. szám - Dr. Tokaji-Nagy Béla: A földrajzi önképzőkör jelentősége
258 Dr. Tokaji-Nagy Béla: A földrajzi önképzőkör j( lent őségé. sedéssel foglalkoznak a tanulók híres felfedezők, utazók munkásságának méltatásával, s megtett útjaikat képekkel szemléltetik. (Körösi Csorna Sándor útja, születésének 150. évfordulója alkalmából.) A nemzeti érdekért küzdő, azért sokszor súlyos áldozatot hozó férfiak nemes tette hazafiságra nevel, s felkelti a diák lelkében a nagyjaink iránti tiszteletet. 6. Amint bevezető soraimban említettem, a tanuló egyéni érdeklődését sem szabad elfojtani. Nagyszerű diapozitív sorozat teszi lehetővé, hogy a tanulók kiragadjanak egy-egy fejezetet a primitív és a kultúrember gazdasági életéből, vagy a felszínformák gazdasági jelentőségét tárgyalják, az energiaforrások földrajzi vonatkozásait ismertessék. Ezen a téren az eredetiségnek erős megnyilatkozását tapasztaltam. A városok tárgyalásánál pl. egyesek a helyi és a helyzeti energiák megvilágítását emelték ki, másokat a történelmi, vagy a gazdasági vonatkozások érdekeltek ; az egyik tanuló New-Yorkot az amerikai polgár életmódjával hozta párhuzamba, s önállóságát annyira kifejezésre juttatta, hogy még egy-két grammofonlemezt is lepergetett, amikor rádiót hallgat a világ legnagyobb városának lakója. A nagyhatalmak tárgyalásánál itt-ott világpolitikai eseményekre is utaltak (Anglia, az USA, Japán, Hollandia érdekeinek találkozása, erővonalaik fejlesztése Singapur körül, az angol-görög, francia-török barátság : a Földközi-tenger uralma). Többen foglalkoztak a világháború harctereinek földrajzával, gazdasági viszonyaival s arról térképeket közöltek, statisztikákat (a legfontosabb hadviselő államok táp- és nyersanyagai) ismertettek, nem hagyták figyelmen kívül a stratégiai szempontokat, a magyar vonatkozásokat (Magyar győzelem Limanovánál). 7. Az önképzőköri munkásság koronája a megszállás alatt lévő magyar területek állandó ébrentartása, képekben való bemutatása. Nem frázisokkal, hanem a tények hangoztatásával igyekezzenek rámutatni arra, hogy — mint dr. Fodor Ferenc mondja — Csonka- Magyarország földrajzával foglalkozni önmagában rejlő ellentmondás. Minden önképzőköri ülés tárgysorozatában legyen szó a trianoni igazságtalanságról : hasonlítsák össze a mai mesterséges határokat a Kárpátok övezte magyar medence természetes, ezeréves határaival ; mutassanak rá a vízrajzi egységre, mely a népességet is a medence vonzókörébe kapcsolja centripetális erejénél fogva ; dolgozzák fel részletesen, mnemotechnikailag is érzékeltetve, mit vesztettünk erdőségben, állatállományban, földművelésben, bányászati kincsekben, ásványvízforrásokban, tájképi szépségeinkkel idegenforgalomban, azután vizierőben, iparban, s emeljék ki, hogy külkereskedelmet kell most az elszakított területekkel folytatnunk; magyar városok és falvak, a nemzeti lélek darabjai kerültek megszállás alá, végül arra, hogy 2% millió magyar nyögi a rabság súlyos bilincseit. A szebb jövőt akkor készítjük elő, ha a „kiművelt emberfőn“ és a „jól berendezett munkán“ (Széchenyi) kívül a fiatalságot honismeretre és a hon megértésére neveljük, s ezzel a nemzeti érzést
