Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 9. szám - Belföldi lapszemle

Belföldi lapszemle.

259

erősítjük. Ebben a munkában igen fontos hivatást tölt be a tanuló egyéni munkásságát irányító és képességeit, akaraterejét kifejlesztő földrajzi önképzőkör.

Budapest. Dr. Tokaji-Nagy Béla.

BELFÖLDI LAPSZEMLE

Orszújjos középiskolai Tanárejjycsületi közlöny. Április (8. sz.). Dékáni) István Üjabb adalék a tanári tevékenység természetrajzához címen két fejezetben elmélkedik. (I. A tanári munka mint nevelő bíráskodás és érzületkeltés. II. A tanári munka jelleme a munkaelmélet megvilágításában.) Ez elméleti cikk után igazán a gyakorlati életbe nyúl a Figyelőben A tanári szoba c. cikkével Semetkayné Schwanda Magda. Megállapítja, hogy az iskola szíve nem a folyosó, osztály, díszterem, nem is az igazgatói iroda, hanem a tanári szoba. Megrajzolja ideális képét. Kívánatosnak mondja, hogy minden tanár benne éljen (ne elhúzódva szertárában). Ezért megfelelő, vonzó külsőt is kell neki adni. Örömmel olvastuk mindezt, minden szavát aláírjuk, kívánatosnak vélnők, hogy minden tanár elolvassa, s minden tényező igyekezzék követni. Magunk évtizedek óta küzdünk több-kevesebb sikerrel, hogy a tanári szoba, mint a tanár iskolai otthona, minél lakályosabb lenne. — Ä pompás Forgácsokban a kirándulásokról van szó v. Fraknóy budapesti főigazgató életrevaló, ezeket szabályozó rendeletével kapcsolatban ; majd a dolgozatjavítás gondosságáról szól, s szerinte a javításban elkövetett hibát javítsa ki a tanár, így ér célt, s aláhúzással nem fecséreli drága idejét, mert az félreértésre s újabb hibára vezethet.

Május (9. sz.). Kardos Tibor Mátyás királyt mint nemzetnevelőt jellemzi, Aligály Béla Az energiaforgalom fölépítése a modern fizikatanításban. A Forgácsokban (Tanfolyamok tanárok részére) helyesli a budapesti tankerület ilyen tanfolyamait s A tanári tekintély címen egy előfordult esethez fűzve kifejti, hogy a felügyeletet végzőnek sohasem szabad kifogásait úgy megtenni akár szóban, akár írásban, hogy azt a tanuló észrevegye. Milyen elemi dolog, s úgy látszik, még mindig vannak tapintatlan emberek. De miért bízzák meg ezeket felügyelettel?!

Június (10. sz.) közli Bernolák Kálmánnak az egyesület 74. (érsekújvári) közgyűlésén mondott elnöki megnyitóját. Utána részleteket hoz Domanovszky Sándornak, a budapesti egyetem rektorának, az Evangélikus Tanáregyesület díszelnökének, ünnepi beszédéből (az egyetem alapítása 805. évfordulóján) ; ebben állást foglal a tanárság jobb anyagi helyzete érdekében. Meggyőző, tanárok előtt ismert adatokkal rajzolja a tanári rend 40 év óta állandóan hanyatló életviszonyait, s más iöglalkozásúakkal szemben folyton romló helyzetét. — V. Temesy Győző főtitkári jelentése után a Forgácsok Pesti és vidéki tanár c. cikke az egyesületben újra kísértő megkülönböztetés ellenérvéül felhozza, hogy a fővárosi tanárok nagy része vidékről került oda, s igen nagy szerepe van az egyesület vezetésében. — Végül közli az elnökség felterjesztéseit a miniszterhez a várakozási idő leszállítása, lovábbá címek érdekében. Utóbbi javaslat lényege : a IX., VIII. fiz. oszt. tanár címe : gimn. tanár, a VII. fiz. o.-ban : gimn. tanácsos, a VI. fiz. o.-ban : gimn. főtanácsos, a VI. fiz. o.-ig címe : gimn. igazgató, az V. fiz. o.-ban : gimn. főigazgató lenne. Tudjuk, hogy a tanárság nem keresi a címeket; de amíg minden foglalkozási ágban a cím jelenti a haladást és megbecsülést, megtiszteltetést, önmaga ellen vét, ha nem követeli az őt megillető és jellemző címet.

Július (11. sz.). Kari János a földrajzi tanmenetekről cikkezik, Bezessy Zoltán a Figyelőben az időszaki sajtó szerepéről a nemzetnevelésben. A For-