Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 9. szám - Dr. Mester István: Megjegyzések a gyorsírás tanításához
248 Dr. Mester István : Megjegyzések a gyorsírás tanításához. végezze. Mindenki dolgozik, gyorsírás óra alatt egy növendék se üljön karbatett kézzel! Egy tanulónak a táblánál való feleltetésére elegendő 4—5 perc, de ez már hosszabb felelet, sokszor kevesebb is elég. A feleltetésnél arra is kell ügyelnünk, hogy a nehezebb felfogású tanulókat többször szólítsuk, mint a tehetségesebbeket és szorgalmasabbakat. A gyakorlati órák magva a hosszabb összefüggő diktátum, az ilyen órák a második félévben már mind sűrűbben iktathatok be. Kezdőknek, akik még kevés rövidítést tudnak, adjunk kisebb irodalmi szöveget, vagy kis adomákat, mert ezek általában kevés szakkifejezést tartalmaznak, természetesen ügyelni kell arra, hogy a diktálandó szöveg tartalma ne haladja meg a tanuló értelmi színvonalát, a tanulónak mindent kell érteni, amit leír. A szövegnek magyarosság és stílus szempontjából teljesen kifogástalannak kell lennie, ezért a tanárnak minden diktálandó szöveget előbb gondosan át kell olvasni. A diktálás tempójára vonatkozólag mindig a tanár pedagógiai érzéke az irányadó. A diktálás lehet egyenletes vagy szaggatott tempójú, az egyenletest könnyebb ugyan írni, míg a szaggatott tempójú diktátumnak több pedagógiai előnye van, ez utóbbi különösen osztálytanításnál legalkalmasabb a sebesség fokozására. A fogalmazási gyorsírás tanításánál a tanítás első felében a 30—40 szótagos egyenletes sebességű diktálás ajánlatos, majd ezt követi a 20—40 szótagos ugyancsak egyenletes sebességű ismeretlen szöveg diktálása. A tanítás második felében előbb a tankönyv gyakorlatait diktáljuk le 50—60 szótagos sebességgel, de az ismeretlen szöveget csak 40—50 szótagos sebességgel. Az időtartam 1—5 perc. A szaggatott diktáló módszert csak a tanév vége felé alkalmazzuk, főleg a jobb tanulók szempontjából. A diktátumokat fel is olvastatjuk, a tanulók egymás sztenogrammjait kicserélik, s ezáltal más írásának olvasásában is gyakorolják magukat. Az írássebesség fokozásánál azonban mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a nagyobb sebesség a szép, tömör, fegyelmezett, szabatos írás rovására ne essék. Ha a diktátum elég rövid, a gyakorló órákon van elég idő az áttételre, a sztenogrammot és az áttételt pontosan kijavítjuk és osztályozzuk. Ez nagyban serkenti a tanulók munkakedvét. Hosz- szabb diktátum áttételére természetesen csak otthon van elegendő idő, de ezek az osztályozás szempontjából nem annyira értékesek. A félévi érdemjegyek megállapításánál döntő szerepet játszanak az írásbeli dolgozatok, a diktátumok és áttételek minősége, ezeket mindig osztályozni kell. A végleges osztályozás legbiztosabo alapja a diktátum és áttétel. Ha kétes osztályzat adódik, csak akkor szólítsuk ki a tanulót a táblához hosszabb döntő feleletre, vagy akkor, ha a diktátumok osztályzata túlnyomórészben elégtelen, a hosszabb szóbeli felelet talán még segíthet, s a tanuló munkakedvét felkeltheti. Az olvasással kapcsolatban fontos szabály, hogy a tanulónak mindent el kell tudni olvasni, amit leír. Igen nagy hiba lenne, ha csak írna és keveset olvasna. Az olvasás a tanuló saját írásának az ellenőrzése is, itt látja meg a tanuló a maga írásának a hibáit, a
