Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Hazai irodalom
234 Hazai irodalom bevonásában. A magyarság államalakításának és kultúrájának formáit tehát nem nyugatról kölcsönözte, hanem magával hozta a bolgár-török népközösség hagyományaiként. A munkát 30 képes tábla és számos szövegközti kép gazdagítja. ' K. Mai magyarságunk életrajza. Gróf Teleki Pál, fióman Bálint, Bartucz Lajos, Klemm Antal, Koréh Mihály, Lukács Ödön, Johan Béla, Hubay Sándor, vitéz Gyulay Tibor, Koós Zoltán, Kresz Károly, Bisztray Gyula, Kotsis Iván, Kopp Jenő, Richter Aladár, Bárdos Lajos, Hankiss János előadásai. Szerkesztette : Balassa Brúnó. Székesfehérvár, 1939. Csitáry G. Jenő nyomdája. 248 1. Ára : 3-50 P. Kapható a tankerületi kir. főigazgatóságon Székesfehérvárott. A székesfehérvári tankerület pedagógusai 1938-ban kiállítást rendeztek a Szent István-év alkalmából és a gyűlések anyaga Fehérvári iskolahét, 1938 címen meg is jelent. Mi is ismertettük. 1939-ben július 6—15-ig 650 pedagógus részére (csak ennyit tudtak elhelyezni) továbbképző előadásokat tartottak a címben felsorolt szakemberek, tudósok. Csupán dr. Weis István miniszteri osztályfőnök három cikke és a közben elhunyt kiváló dr. Györffy István, a magyar néprajz egyetemi tanárának két cikke nincs benne a munkában, mert másutt jelentették meg azokat. A pedagógust, ha nem is mindegyik cikk érdekli a maga teljes egészében, de világszemléleti képünk kialakulásához, a magyar önismerethez, a magyarság öntudatának felébredéséhez feltétlenül ismerni kell mindegyiket. Nem élhetünk kiszakítva a világból, sem bezárva négy fal szűk határai közé. Az a legnagyobb bajunk, hogy mai társadalmunknak nincs eléggé egységes és tárgyilagos keresztyén magyar életszemlélete. A magyar tanítói és tanári rend munkájában éppen úgy, mint az egész magyar értelmiségi osztályunk nagy tömegeiben hiányos nemzetünk egész életének átfogó, elfogulatlan és alapos ismerete. Az átfogó nemzetismeret hiányából fakadt a mai magyar nemzedék élet- szemléletének hiányossága, közvéleményünk ingatagsága is. Ennek kárait azután a sorsdöntő órákban fájlalhattuk a legjobban, veszedelmei pedig évről-évre csak nőttek azzal, hogy az egészséges népi — állampolgárjogok fejlődésével és növekedésével nem tartott lépést a társadalom érettsége, komoly tájékozottsága és mélyen átérzett felelősségérzete. Az előadások célja volt: megvilágítani a nemzeti élet legősibb természetes alapjait, aminő a faj, a nyelv és a föld. Ezt követte a kisebbségi magyarság sorsának megismertetése, azután az államélet szerkezetének feltárása : a falu, a város, a megye kérdései, majd a társadalmi szerkezet, a gazdasági és szellemi élet, a népegészségügy állásának bemutatása. A törekvés, ahogy Teleki Pál gróf megnyitó beszédében kifejtette : gondolkodásra tanítani, látókört szélesíteni. Jól megismerni a magyar földet és foglalkozni is vele, mert lélekben is érezni kell a hazát. Ismerjük meg a magyar földet népével, ismerjük meg alkotmányaink magját: előnyeivel és hátrányaival. Amikor megismerjük hazánkat, mint életteret, ne álljunk meg a határoknál, lássunk a határokon túlra is, vizsgáljuk európai és világhelyzetünket, mert csak így kapunk teljes és őszinte, igazi képet. A szép, céltudatos, elgondolt tervezet minden előadása a magyar önismeret, a magyar öntudat, a nemzeti gondolat jegyét szolgálta. A magyar föld, a magyar fajta, a magyar állam, a magyar társadalom, a magyar gazdasági élet és a magyar művelődés főkérdéseit és mai állapotát vetítette a hallgatóság elé, vagyis igazi lelkiismeret-vizsgálatot tartott. Erre pedig sokszor szükségünk van, hogy igazában megismerjük magunkat. Budapest. Dr. Horváth Károly. Dr. Johan Béla : Gyógyul a magyar falu. Budapest, 1939. A Magyar Kir. Országos Közegészségügyi Intézet Közleményei. 7. sz. 8°, p. 296. Ára : 4 P. Johan Béla államtitkár, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója tizenkétéves faluegészségügyi munka célkitűzéseit, módszereit, eszközeit,
