Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Hazai irodalom
Hazai irodaiam 235 sikereit és sikertelenül végződött törekvéseit ismerteti ebben a munkában. Az elindulást megelőzte Kerbold László dr.-nak ugyancsak az Országos Közegészségügyi Intézet kiadásában megjelent „A beteg falu“ c. könyve. Mi történt azóta, azt mondja el Johan Béla műve. A munka nincs természetesen befejezve, de nem is lehet a mai világgazdasági helyzet közepette. Mit kap benne a pedagógus? Érdekes felvilágosítást. Tejjel-mézzel folyó Kánaánnak állítják be országunkat, itt pedig azt olvassuk, hogy tejtermelésünket kb. 100—120%-kal, tojástermelésünket 490%-kal, zöldfőzelékterme- lésünket legalább 20%-kal kell fokoznunk, hogy mindenki számára biztosíthassuk a fiziológiailag nélkülözhetetlen táplálkozást. Ne felejtsük el azt sem, hogy országunk lakossága állandóan szaporodik, így az is az élelmiszerszükséglet állandó emelkedését jelenti. A falut vezető embereknek : papoknak, tanítóknak, jegyzőknek, orvosoknak, óvónőknek, védőnőknek tudniolc kell a gyakorlati pedagógia elvei alapján az egyetemi tanároktól és kísérleti intézményektől a könyvben lerakott tudományos igazságokat. A modern táplúlkozdsludomány szerint a magyar falusi ember nem fogyasztja kellő mértékben, mennyiségben a védőtápanyagokat (tej, tojás, hús, zöidfőzelék, gyümölcs), sem az energiát szolgáltató tápanyagokat (gabona, cukor, zsír, burgonya). Általánosan az a vélemény, hogy a magyar falusi ember elégtelenül táplálkozik. Ez a nagy általánosságban tartott álláspont minden valószínűség szerint fedi a helyzetet. A honismeret keretében a földrajz tanára a társadalmi és közegészségtani ismereteknél az illető kartársak, de, ha vele élünk növendékeinkkel, akkor ezer és ezer eset adódik, amikor az órákon, helyettesítések alkalmával, az önképzőkörökön, kirándulásoknál végtelen sok adatát fel tudjuk használni a könyvnek, legalább is ösztönzést meríthetünk belőle. Az életet látjuk a könyvben hol szomorúbb, hol vígabb, vigasztalóbb alakjában, de magyar életet. Ha szomorú, az a mi hivatásunk, hogy megszüntessük, ha víg, az a törekvésünk, hogy megtartsuk. A való életet nem takarhatjuk le a ma diákja előtt, mert egy kis népnek, amilyen a magyar is, előre lel kell készülni a küzdelmekre. A fáradalmaktól mi nem félünk és nem ijedünk meg, a haza, a magyar nép érdekében mindenre vállalkoznunk kell. Budapest. Dr. Horváth Károly. A inai Finnország. (Épülő ország.) 61 képpel. Irta : Dr. Erdődi József. Második bővített kiadás. Szeged, 1940. Magyar Téka kiadása. 160 1. 8°. Ára : 3 P. Mindig adódnak alkalmak, amikor a világhír, a siker felkap, szárnyára vesz bizonyos dolgokat. Nekünk a finn testvérnéppel való foglalkozás nem ilyen cselekedet. Mindig jólesik hallani róluk, hát még megismerni. Az északi népek mind protestánsok, túlnyomóan evangélikusok. Valamennyien műveltek, szorgalmasak, becsületesek, e mellett a finnek rokonaink is. Ha azt mondják egyesek : Németországba kellene vinni a fiatalságot, hogy munkakedvet lásson ; a Finnországban jártak meg ezt hangoztatják : a finnekhez menjünk, ahol honszeretet, munka, termelés és emberi szeretet harmonikus képe tárul elibénk. Ezt az épülő országot meg kellene néznünk, mert még a finn-orosz háború is csak a lelkek épülésére vezetett. Erkölcsileg és hitben azok megerősödtek. Nincs alkalmunk, hogy hamarosan elmehessünk Finnországba, azért szerzőnk munkája nyomán végigjárhatjuk a testvérek földjét. Megismerkedünk a finn szokásokkal : fürdőzés, nyaralás, népszokások, étkezés. Keresztül- kasul járjuk vele az országot, megfordulunk a finn Lappföldön is. Aztán jön a nyelv és az ember, meg a munka, a föld, a termelés, az igazi élet és minden szervezett munkának az alapja : az iskola, az elemi és mezőgazdasági oktatás, a nép- és parasztfőiskolák és az élet boldogulása : a szövetkezeti eszme győzelme, az ország jólétének alapja. Nagyon szép képek is díszítik a munkát, pedagógusok, főleg földrajz tanárok, önképzőkörök igen jól használhatják. Budapest. Dr. Horváth Károly.
