Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom 233 nekem, akkor ez mérsékelni fogja a vágyat az utód iránt, és már a 2., 3. gyermek túlsóknak, ,hívatlan vendégnek' fog érződni az élet szűkösen telített asztalán... Ahol minden a ma, mit keres ott a holnap? A gyermeket sokalló közvélemény és közérzület ennek a kornak talán legnagyobb betegsége vagy kórtünete... ...Ha azután az állam adórendszerével, a vállalat vezetője a munka- szerződés hatalmával, a háziúr a lakó kiválasztásával, az örökösödési jog a kevésgyermekűség hiánytalan megjutalmazásával is segítségére siet a gyermekellenes neuraszténiának, akkor befejezett a kórkép : a kevés gyermek is soknak tűnik, s a talmi értékekért folyó hajsza kiélezettnek, a versengés tűrhetetlennek... a luxus az ideálokban megszegényedő korszakok tünékeny kábítószere. Ezért — mint az ópiumért — minden árat megadnak. Hiszen mivel takarják az ürességet? 1 Érte fel lehet áldozni a szolidítást, a családi tisztességet és a jövő magvát, a gyermeket is.“ Nem kell vakon hinni a számoknak, ezt a tanulságot lehet kiolvasni Schneller meggyőző tanulmányából, mellyel korántsem akarja a számok jelentőségét a nullára redukálni. Jól tudja, hogy a világnak vannak tájai, hol többen születnek, semmint kellene, s vannak területek, hol kevesebben születnek, a katasztrófák okát azonban csak úgy lehet megszüntetni, ha minden anarchiának véget vetünk. Teljesen egyetértünk Schneller Károly végkövetkeztetésével : „Képmutatás a túlnépesedést felelőssé tenni a közboldogtalanságért mindaddig, amíg mindent elkövetünk arra, hogy a népesség lehetőleg rosz- szul érezze magát tekintet nélkül arra, hogy valamely adott helyen sok, vagy kevés ember él.“ Schneller Károly meggyőződéssel hiszi, s erről olvasóit is meg tudja győzni, hogy nem az emberek számát kell apasztani, hanem az emberek türhetőbb együttélését kell biztosítani. „Az előbbihez csak egy kis technika kell és sikerekkel kecsegtető propaganda, az utóbbihoz áldozatokra is hajlandó és hipokrízistől ment okos szeretet. Akik nem emberi képességekből, de helyzeti előnyökből származó életszínvonal-különbségeket örök időkre konzerválni akarnak, akik a természetadta kincsekhez férést gátolják, akik a hypertrofiára hajló államszervezetet az elzárkózás és a harc kimondott eszközének tekintik : azokat az élet nem fogja konzerválni, mert az ilyenek az élet ellenségei. Élés helyett vegetálni lehet, de nem szabad. A földet életteljesebbé és lakhatóbbá tenni szabad is és — a sok vonatkozásban való visszakanyarodás óriási nehézségeit le nem ecsülve — bátran lehet is.” (Budapest.) Dr. Kemény Gábor. Fehér Géza : A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Ára : 5 P. A magyar őstörténeti kutatásoknak új, jelentős állomását jelöli Fehér Géza munkája, mely a bolgár-törökök és a honfoglaló magyarok hatását vizsgálja a keleteurópai művelődés kialakulásában. Kialakít egy képet, amely érthetővé teszi, miért jelent meg a bolgárság és magyarság nyugaton olyan nagy kultúrával, hogy állandó államokat tudott alkotni, kultúrával, amely kifelé is tudott hatni. Végérvényesen megdönti a nomád elméletet, rengeteg adattal bizonyítván be, hogy a bolgárok és a magyarok honfoglalásuk idején nem voltak nomádok. Fehér Géza, a szófiai egyetem tanára s tizenhét éve él Bulgáriában. Helyszíni tudományos kutatásai alapján megállapítja a magyar és bolgár ősműveltség közeli rokonságát, s hogy mindaz, amit a bolgár-törököknél találunk, megfelel annak, amit a honfoglaló magyarságról tudunk. A kitűnő munka legnagyobb jelentősége azonban az, hogy miközben adatokkal megvilágítja a bolgár-török kultúra képét és a honfoglaláskori magyar kultúrával való azonosságát, arra az eredményre jut, hogy ennek a népnek óriási szerepe volt Kelet-Európa, különösen a szlávság műveltségének kialakításában, azaz Kelet-Európának a kultúrvilágba való
