Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 7. szám - Barcs László: A rajz a Részletes Utasításokban
180 Barcs László : A rajz a Részletes Utasításokban. háromszögalakú vitorlából és az árbocán lévő téglalapalakú zászlóból áll. Kerestetem a tanulókkal azt a helyzetet, ahonnan mindezt a legjobban lehet látni. Először fentről vagyis „felülnézetben“ nézzük a tárgyat. De ez nem nyeri meg a tanulók tetszését, mert sem a vitorlát, sem a zászlót nem látják jól. Veszünk egy másik nézőpontot „előlnézet“-ből, de így is kedvezőtlen a kép. Míg a tanulók maguktól rájönnek arra, hogy ezt oldalról nézve tudják , legszebben megrajzolni, így jutottunk el az „oldalnézetéhez, melynél egyszersmind az előbbi szemléleteket is átismételtük. A felsorolt helyzetképek, az órák első perceinek bevezető és játékosan szemléltető része volt csupán, amely után a tulajdonképpeni anyag, a szerkesztő ábrázolás következik. A II. osztályban a térszemlélet fejlesztését hasonló módon továbbépíthetjük a szerkesztő rajz keretében. Pl. léptékes eljárással lekisebbítünk egy háztelket (felülnézet, alaprajz). Majd áttérünk területének kiképzésére. Elválasztjuk az udvart a kerttől. Az elsőbe a ház alaprajza kerül. A kertet parkírozzuk utakkal és köralakú virágággyal (kör mértani díszítése). A két hasábból összeállított ház alaprajzán kívül kis vázlatban az elől- és oldalnézetét is fölvázolhatjuk. Talán itt említhetem meg, hogy az emlékezet, elképzelés alapján való rajzolás keretében is hasonló irányú munkásságot folytathatunk a térszemlélet fejlesztése érdekében. Pl. rövid ideig tartó bemutatásokkal játékdobot (henger) rajzolnak a tanulók felül- és előlnézetben, vagy hasonló módon cserkészkalapot. A továbbiakban talicskát választunk témául, melynek teste két kockaegységből álló négyzetes oszlopból, két kereke körlapokból, rúdja és tengelye egymásra merőleges egyenesekből állanak. Képeit három vetületben, három elem — vonal, sík, térforma — egybekapcsolásával adjuk. A mértannal teremtsünk koncentrációt. Ilyen előkészítés után áttérhetünk a III. osztálytól, az Utasítás által kijelölt „vetületi rajzolásra“. A vetületi képeknek legtökéletesebb kiegészítője a látszati, vagy axonometrikus rajz. Igyekezzünk tehát ezeket összekapcsolni. Az óra anyaga elsősorban gyakorlati példákból álljon, többek között : kő-téglakötés, boltozás, fakötési módok, gépalkatrészek. Alkalmas esetekben vonjuk be a felső osztályok anyagába a „metszetek“ készítését, mely a belső térszemlélet kiegészítését szolgálja. Ennél a feladatcsoportnál az értelmi tényezők szerepén van a hangsúly. Az emlékezet, elképzelés alapján való rajzolás. A magyarázó, közlő rajzok. A szabad gyermekrajz irányítása. A címek felsorolása is elegendő ahhoz, hogy erről az egy feladatcsoportba zárt témakomplexumról fogalmat alkothassunk. Ezen gyakorlatnemmel az 1926. évi Részletes Utasításban is találkoztunk, de ott kisebb jelentőséggel bírt, mint ma, amikor ennek új értelmezése és a hozzá fűzött gazdag magyarázó szöveg jelentősége fokozott érdeklődést igényel. Itt lehetőség nyílik a tanulók rajzbeli emlékező- és kombinálóképességének fejlesztésére. A másik csoportnál a közhasználati rajz nyelvét közlő, magyarázó szerepében ismerteti. E feladatcsoprotnál alkalom adódik más tan
