Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 7. szám - Barcs László: A rajz a Részletes Utasításokban
174 Barcs László : A rajz a Részletes Utasításokban. a kiválasztás módját, szempontjait, végül a kiválasztó tanári rend szerepéhez méltó felemelését vizsgáltam. Meggyőződésem szerint ugyanis a ma minden társadalomban nagy gondot okozó „vezetőkiválasztás“ nem oldható meg csúcsintézményekkel, hanem a nevelés és kiválasztás tevékenységének céltudatos, komoly, minden részletre kiható, a nevelés minden tényezőjét magábafoglaló átszervezésével. Ezért foglalkozzunk sokat a vezetők kiválasztásának kérdésével. Debrecen. Dr. Kiss Árpád. A rajz a Részletes Utasításokban. A Részletes Utasítás rajz-feladatcsoportjairól, ezek anyagáról és feldolgozásának kérdéseiről sok lenne a mondanivalónk, mert hiszen ez az a terület, melyet képzeletben és tettekben járunk, nevelői munkánk egész idején. Ebből, a részünkre egyformán adott tartalmi szövegből sarjad ki az a változatos, színes tanítási eredmény, melyben a rajztanár egyéniségén kívül, a tanulók lelkisége és a vidék művészete is kifejezésre juthat. Bővebb tárgyalásba itt nem bocsátkozhatom, csupán a lényegesebb szempontok kiemelését — ezzel kapcsolatban észrevételeimet — és a lehetőségek föltárását próbálom érinteni. A vonal, illetve vonalírás gyakorlására az új Utasítás az I. osztályban 6, a II. osztályban 2 órát ad, többet, mint 1926-ban. Hangsúlyozza a vonalírásnál a könnyed vázolást és azt, hogy „ezzel minden rajzi feladat helyes előkészítésére akarunk nevelni“. Célkitűzése tehát nemcsak a kéz gépies, gondolatnélküli munkájára, hanem ezen keresztül a rajzolás kivitelezésének helyes módjára való nevelés. Az Utasítás kiemeli a színes írón használatát, mely szerint az „díszítő hatásúvá“ teszi a legegyszerűbb ábrát is. Ezen túlmenően ajánlhatom esetenként a tónuspapírok (fekete, szürke, kék, zöld) alkalmazását. Ugyanis a kettőnek összekapcsolásával már 1927-ben, tanításom első évében jó eredményeket értem el. Itt találkoztak a tanulók elsőízben az alap fontos szerepével. Majd továbbmenve keresték az összefüggést és harmonikus kiegyenlítődést a rajzlap színe, valamint az ábrához választott irón színe között. Több óra munkája után összegeztük az eredményt. A táblai bemutatás összhangban történjék a tanulók munkájával. Amikor az osztály fekete, vagy színes rajzlapot használ, ugyanakkor a tanár is fekete táblán, vagy nagyméretű, megegyező tónusú rajzlapon és hasonló színű krétával dolgozzék. így a látott színhatás is ösztönzőleg hat a tanulókra és jó követendő példát nyújt számukra. A foltfestés 1926-ban csak az I. o. rajz-tananyagában szerepelt 6 órával. Az új Utasítás az I. o. óraszámán nem változtatott, míg a II. osztályban azt 8 órára emelte fel. E feladatcsoport értékének emelése örvendetes tény, mert a foltban-látás, foltképzés, színutánzás
