Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Szathmáry Lajos: Keret és tartalom
144 Szathmánj Lajos: Keret és tartalom. ban mindazt a pedagógikumot, amit a református tanár a munkájában felhasználhat. Végül pedig szerkesztessen az egyház egy református elvi alapokra épülő Református Középiskolai Rendtartást, mely a református középiskola szervezetét tartalmazza, de oly rugalmasan, hogy az egyes középiskolák helyi viszonyait mindig figyelembe véve is használható legyen. E Református Középiskolai Hármaskönyv megszerkesztése és érvénybeléptetése már régóta pium desideriuma nevelésügyünknek. Középiskoláink református szempontból látott mai színtelensége azonban a holnap számára minél sürgősebb követelménnyé teszi. Hiszen ma már középiskoláinkban a református szellem igen sokszor csak a hittankönyvek szövegében és esetleg a történeti tárgyaknak bizonyos protestáns érdekű beállításában nyilvánul meg. Oktatásügyünk szervezetében azonban, egyes iskoláink életstílusában, a nevelés gyakorlati eljárásaiban hovatovább szinte csak a mind hierarchikusabban katolikussá színeződő állami séma érvényesül. Éppen ezért a nagy szellemi és anyagi energiafogyasztással fenntartott református középiskolának önnönmagában, szervezetében, életében is fel kell mutatnia a református életelvek érvényét, hogy életformáló erők áradhassanak belőle. * A Hármaskönyv létrejövetelének érdekében bennünket elsősorban azok a református ember alkatát és magatartását jellemző alapelvek érdekelhetnek, amelyek az egész tervezetnek az alapját képezik. A magam látása szerint a következőkben foglalnám össze őket: 1. A református ember számára Isten az alfa és az omega, Ő az egyetlen bizodalom, az egyetlen irányítás (Soli Deo Gloria). 2. A református ember előtt minden embertársa önmagával együtt gyarló felebarát, akiknek egyikére sem bízhatja magát, hanem velük közösségben kell keresnie személy szerint az Istent. (Individuum a kollektivumban, ideális demokrácia.) 3. A református ember számára a földi élet a tökéletesedés folyamatának útja. (Semper reformari !) Ha a fenti három alapelvben a református ember kifejezés helyére a nagyobb emberi egységet, pl. a tanári testületet, az egyházat stb. helyettesítjük be, akkor a Református Középiskola Hármaskönyvének strukturális vázát is megláthatjuk bennük, mint alap- követelményt. így középiskoláink ügyeinek minden fóruma számára kötelező erejűek. Vizsgáljuk meg jelentőségüket egyenként ! ad 1. Az egyház, mint a legnagyobb látható református egység, a maga egészében, de részleteiben is arra törekedjék, hogy a maga csupán Istenhez kötött függetlenségét biztosítsa minden egyéb kiindulópontú emberi intézménytől, tehát tanügyi apparátustól is. A történelem igazolja, hogy a református egyháznak és tanügynek különös kiváltsága az, hogy minél szabadabban fejtheti ki sajátos
